A fókuszban Lesznai Anna, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Tüdős Klára, Undi Mariska és a Zsolnay nővérek élete, munkássága áll, de a Hagyományok Háza a saját gyűjteményéből, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum tárgyaiból is válogatott a tárlatra. Megismerkedhetünk azokkal a hímző parasztasszonyokkal is, akik munkássága döntő szerepet játszott a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné Pólik Erzsébet nélkül nem maradhatott volna fenn a Kárpát-medence ősi motívumkincse.
A szecesszió a múlt század hajnalán a modern élet lendületét kívánta megragadni, mégis igyekezett szembehelyezkedni a tömegtermeléssel, az új technológiák bevezetésével, és a kézművességet preferálta. Ráadásul a folklór Közép-Kelet-Európában képes volt a művészetekre hatni. Hazánkban ez a magyarságkutatás fellendülésével is egybeesett. Emiatt a népi hatás a magyarság ázsiai eredetére utalva időnként keleties stílusú volt. Gondoljunk csak Lechner Ödön építész munkásságára, aki magyaros szecessziós irányzat kialakítására törekedett, és emiatt a népieket keleties motívumokkal ötvözte.
A térség alkotói a népművészet értékeit felismerve dalokat, motívumokat, hagyományokat, népszokásokat gyűjtöttek, így az szélesebb társadalmi rétegek számára is elfogadottá, sőt kedveltté vált. Ebben a felpezsdülő időszakban éltek és alkottak a kiállításon szereplő nők, akik mindannyian a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé fordultak.
A Zsolnay nővérek: Júlia és Teréz a Pécs környéki települések parasztházainak kerámiáit és hímzésmintáit gyűjtötték, és az apjuk, Zsolnay Vilmos által alapított porcelángyár termékeinek tervezéséhez inspirációs forrásként fel is használták őket. A népi motívumok iparművészeti tárgyak révén váltak világhírűvé.
A női alkotóknak köszönhető az is, hogy az 1920-as, ’30-as években a magyaros motívum az úri-polgári divat része lett. Még az arisztokrácia számára is sikkes lett olyan, amúgy modern ruhát hordani, amelynek a szabása, az anyaga vagy egy-egy díszes hímzése magyaros, vagyis népi stílusú volt. De csomagolásokon, plakátokon, még falfestményeken is feltűnnek a népművészetből vett motívumok: Lukács Kató, Mallász Gitta Magyarországot népszerűsítő turisztikai plakátjain népviseletbe öltözött figurák csábítanak utazásra.
Lesznai Anna egyaránt volt kiemelkedő irodalmi és a képzőművészeti tehetség: a kiállításon az Ady Endre által ihletett hímzett párnahuzatja és annak terve is megcsodálható. Ady maga is örömét lelte a népművészetben, a népi hagyományokban: A Kalota partján című verse egy júniusi kalotaszegi séta idilli és emlékét örökíti meg.
A Szecesszió, art deco, népművészet ̶ Női lélek, népi formák című tárlat a Hagyományok Háza Kallós Zoltán termében, június 22-éig látogatható.
A kiállítás ötletadója és főkurátora dr. Czingel Szilva, kurátora Üveges Krisztina.
Fotók: MTI / Kovács Attila
