A Szenes-ház

A Földtani Intézet Stefánia-úton álló székháza 1898 és 1899 között, Lechner Ödön tervei alapján épült fel. Az Iparművészeti Múzeum épületének kritikus fogadtatása miatt Lechner magához mérten visszafogott tervet nyújtott be. Ekkor alkalmazta először az azóta elterjedtté vált, téglaszalagos homlokzati díszítést.

A Magyar Állami Földtani Intézet

Miután a terve elnyerte a bírálóbizottság jóváhagyását, nagyobb teret engedett a művészi hajlamának, és az alaprajz egyszerűsítésével megspórolt költségeket a homlokzat igényesebb kialakítására fordította. Így kerültek kedvenc Zsolnay-kerámiái a homlokzatra, a gyönyörű kék mintás cserepek és az épület funkciójára utaló földgömb a tetőre. A belső kialakításban is fontos szerepet játszott a „beszélő épület” koncepciója: az előtér barlangszerű kialakítása és a cseppkőformájú csillárok egyaránt a geológia tudományára utalnak.

A Magyar Állami Földtani Intézet kerítésrészlete

Pár utcával arrébb egy villa homlokzatán szintén az ismerős téglaszalagos díszítés és kék Zsolnay-majolikavirág virít: a Fischer Ferenc által Ungár Mór épületszobrász számára tervezett műteremházról a Földtani Intézet motívumvilága köszön vissza. De az árkádos erkélyen és a jellegzetes, bogyós oszlopfőkön az Iparművészeti Múzeum belső tereinek hatása is érezhető. A villa 1898-ban épült, megelőzve a Földtani Intézetet, de az akkor még csak 26 éves építész minden valószínűség szerint ismerte Lechner „Versenyezve haladunk” jeligével a Földtani Intézet pályázatára beadott munkáját.

Ungár Mór műteremháza

A Lechner Ödön stílusát sokáig erősen követő Lajta Béla 1906-ban éppen az Izsó utcai Malonyai-villa tervezése során szakít mestere stílusával. Megrendelőjével, a neves néprajzkutató Malonyai Dezsővel egyetértésben a népi építészet és a fafaragás motívumait vegyítette az angol Arts and Crafts mozgalom hatásával, mintául a vidéki angol házakat választva.

A Malonyai-ház

A villa második emeletén valószínűleg a város első tetőterasza épült meg, ám az épület új tulajdonosa 1912-ben beépíttette. Az eredeti összképhez piros cseréppel fedett kontyolt tető, pávakékre mázolt ereszek és az Eb ura fakó felirat is hozzátartozott, az utóbbihoz a megrendelő, Malonyai ragaszkodott.

A villa jelenleg a román kulturális intézetnek ad otthont. Az egykor sötét faburkolattal és bútorokkal berendezett épület belső megjelenése azóta kifejezetten puritán lett, az eredeti, Lajta-féle díszítést azonban változatlan formában megőrizték.

A Malonyai-ház kerítése

A villáról a Ház első számában jelent meg cikk a megrendelő tollából; a historizmus és a lechneri, magyaros szecesszió után a saját útjukat kereső építészekre óriási hatással volt a Lajta Béla által tervezett épület.

Rákos Manó háza

Az istvánmezei szecessziós séta egyetlen nem magyar építész által tervezett épületét, Rákos Manó házát és műtermét egyetlen környéken sétáló sem hagyja ki, már csak a kertjében álló méretes kőoroszlán miatt sem.

A geometrikus szecesszió jegyeit viselő épületet a híres Otto Wagner-féle iskola egyik tehetséges hallgatója, Franz Matouschek osztrák építész tervezte. Rákos Manó korának egyik legelismertebb épületszobrásza és kőfaragója volt. Nevéhez fűződnek többek között a Kazinczy utcai zsinagóga és a Gellért szálló épületszobrai, de a Lajta Béla által tervezett házakra oly jellemző, dúsan faragott épületdíszítő kövek is az ő műhelyéből kerültek ki.

Lépcsőkorlát a Rákos-házból

Az épület sajnos nincs túl jó állapotban, de az egységes geometrikus díszítés sok helyen megmaradt, és a kopó vakolat alól mutatóba a falminták eredeti kék csempéje is felbukkan. Az egykori leírás szerint a kőfaragó műhely és a felette lévő lakás között lifttel is lehetett közlekedni.

A kertben álló oroszlánszobor vélhetőleg nem Rákos Manó alkotása, hanem Maugsch Gyuláé. A két szobrász sokszor dolgozott együtt, és a legenda szerint az I. világháború gépkocsizó katonáinak emlékművének oroszlánszobráról Rákos Maugsch nevét „lefelejtette” a magáé mellől. Maugsch megorrolt, perre vitte az ügyet, Rákos pedig a kertjében helyezte el a per tárgyát. 

A Szenes-ház

Visszatérve a Lechner Ödön által elindított magyaros szecessziós épületekhez: a Thököly úton álló Szenes-ház híven tükrözi a nagy mester által használt népies motívumvilágot. Itt azonban nem Zsolnay-kerámiák díszítik a házat, hanem a vakolat anyagából alakították ki a burjánzó virágindákat és galambpárokat. A Szenes Mór megrendelésére ifj. Nagy István által tervezett bérház homlokzata is szépen díszített, de az udvara az, ami igazán eredeti kiképzésű: a körfolyosók kovácsoltvas pillangós korlátjai, az oszlopokat és a belső homlokzatot díszítő, élénk színű virágmotívumok csodálatos látványt nyújtanak.

A Szenes-ház

Ez a látvány azonban valójában nem autentikusan lechneri: az épületet 1988-ban felújították és a jelenlegi kutatások alapján kiegészítették. Az épületről készült eredeti homlokzati fotókon még nem a jelenlegi, helyreállított minták láthatók.

A Szenes-ház pillangós kovácsoltvas korlátja

A Szecessziós Zugló – Istvánmező, a villanegyed című sétát Hutvágner Zsófia, az Iparművészeti Múzeum muzeológusa vezette az Iparművészeti Múzeum Szecesszió Fesztiválja programsorozatának eseményeként.

Nyitókép: Magyar Állami Földtani Intézet. Fotó: Shutterstock