Nádasdy Ádám MTI.jpg

Nádasdy Ádámot is tagjai közé választotta a Digitális Irodalmi Akadémia

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által fenntartott Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) szerdai közgyűlésén rendes tagjává választotta Nádasdy Ádám költőt, műfordítót, esszéistát, nyelvészt és Tamás Menyhért költőt, írót, műfordítót – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Petőfi Irodalmi Múzeum.

A testület a DIA tiszteletbeli tagja címet adományozta Fried István irodalomtörténésznek, professor emeritusnak, az összehasonlító irodalomtudomány kimagasló és nagy hatású képviselőjének.

Posztumusz taggá vált az év elején elhunyt Ferdinandy György, az emigráns irodalom kiemelkedő alakja, aki modern témaválasztásaival és az elbeszéléstechnika megújításával maradandó életművet hagyott hátra.

A DIA küldetése a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten. Honlapján a kortárs és klasszikus magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit szolgáltatja, a nyilvános adatbázisban mintegy 3300 kötet tartalma érhető el ingyenesen.

Ez is érdekelheti

A könyvek, amik vagyok: Csáki László

Csáki László animációsfilm-rendező, képzőművész, a Kék Pelikan alkotója mondja el, mely könyvek voltak rá jelentős hatással.

Hírmozaik – április 2.

Újjáalakul a Szabó Balázs Bandája, rangos nemzetközi díjra esélyes a Virtuózok, három díjat nyert a Csongor és Tünde animációs film – napi hírösszefoglalónk.

Elhunyt Nádasdy Ádám

Hetvenkilenc évesen elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, Babérkoszorú-díjas költő, műfordító, esszéista, az ELTE Angol–Amerikai Intézetének nyugalmazott docense.

Február 15-én történt

„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.