A könyvek, amik vagyok: Csáki László
Mely könyvek formálnak minket azzá, akik vagyunk? Új sorozatunkban ismert arcok vallanak személyiségformáló olvasmányaikról – ezért a cím: A könyvek, amik vagyok. Ezúttal Csáki László animációsfilm-rendező, képzőművész, a számos rangos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazott Kék Pelikan című egész estés animációs dokumentumfilm alkotója osztja meg velünk a rá nagy hatást gyakorló könyvekhez fűződő érzéseit, gondolatait.
Csaplár Vilmos: Pénzt, de sokat!
„Ahogy kedvenc filmeket, úgy kedvenc könyveket is nehéz ajánlani, mivel mindig van egy aktuális favoritokból álló nagyon-nagyon gazdag lista. Ami az idő előrehaladtával, az életben megélt változások hatására és új tartalmak megjelenésével folyamatosan változik és átalakul. Úgy érzem, a »melyik a kedvenc könyved/filmed« kérdésre legalább annyira nehéz válaszolni, mint arra, hogy: hogy vagy? Ennek fényében az első könyv, amit ajánlani szeretnék: Csaplár Vilmos Pénzt, de sokat! (karriertörténet) című regénye.
A történet főszereplője egy vendéglátós vállalkozó, aki pincérként egy bérleménnyel kezdett jóval a rendszerváltás előtt, majd a nyolcvanas évek végére már több étterem és hotel tulajdonosa lett. Elképesztő leleményes fordulatok sorozata folyamán vált lépésről lépésre befolyásos, »újgazdag« vállalkozóvá a történet főszereplője.
A megjelenés pillanatában (1988) ez egy olyan sikerkönyv lett, hogy azonnal elfogytak a példányok a könyvesboltokból, és a feketepiacon lehetett újranyomás formájában hozzájutni. Nem sokkal később a Magyar Televízió megrendelésére készült televíziós játékfilm-adaptáció, ami a regényhez hasonlóan szintén nagy sikerű lett, megőrizte a történet őszinteségét, a szöveg dokumentarista hatását.”
Paul Auster: A véletlen zenéje
„Paul Auster amerikai író nagy kedvencem, és több könyvét is tudnám ajánlani. Azért A véletlen zenéje című regénye mellett döntöttem, mert a krimi és a szépirodalom között mozgó, lendületes és fordulatokban gazdag karriertörténet ez is. Nagyon »amerikai« a sztori: egy bostoni tűzoltó hirtelen hatalmas vagyont örököl, a pénzzel kapott szabadságot pedig arra fordítja, hogy bejárja Amerikát. Szabadság, rabság, misztikum, sors, véletlen találkozások és elképesztő fordulatok jellemzik a bostoni tűzoltó útját.
Az említett Csaplár-könyvvel ellentétben A véletlen zenéje teljes fikció, de ennek ellenére hihető, és nagyon együtt lehet haladni a történettel, amelynek a végén az óriási csattanó sem marad el. A könyv minden pillanatát a szabadság és a szabadságvágy lengi át, de a Paul Austerre jellemző kőkemény misztikum is benne van. Elképesztő izgalmas.”
Hazai Attila: Feri: Cukor Kékség
„Hazai Attila a '90-es években feltűnt író, akinek regényei és novellái egyaránt nagyon eredetiek, közvetlenek és humorosak. Azt gondolom, hogy Hazai szövegei a '90-es évek budapesti szubkultúrájának, életérzésének esszenciáját ragadják meg. A Feri: Cukor Kékség című kultikus regényét ajánlom.
A történet Feriről szól, aki hosszas nyugat-európai bolyongás után visszatér Budapestre a '90-es években, és intenzív csoki- és cukorfüggőséggel küzd, ami rettentően elhatalmasodott rajta és minden cselekedetét befolyásolja. Próbálja megtalálni magát, kapcsolódni az akkori budapesti szubkultúrához, párt találni, csajozni és megküzdeni a cukorfüggőséggel. Mindez elképesztő abszurd, vicces, szürreális szituációk tömegét hozza magával.
Találkozások, szabadság, identitáskeresés, kapcsolódási pontok keresése körül forog a történet. Ez is fikció, de véleményem szerint nagyon erősen megjelenik benne az ezredforduló előtti valódi Budapest, annak a miliője, az akkori huszonévesek mindennapjai, és az egész rendszerváltás utáni felszabadult légkör is nagyon jól tetten érhető a könyvben.”
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat
„Tisztelegve Nádasdy Ádám életműve előtt, a Hordtam az irhámat (Beszélgetés, írások, naplók 1994–2022) című könyvet ajánlom a sok nagyon jó közül. Ez 2023-ban jelent meg. Nádasdy saját soknyelvű, sokkultúrájú családjáról, európai országokról, határokról, határok átlépéséről, különböző kultúrákban átélt tapasztalatairól kapunk informatív és érdekes történeteket.
Van benne szó a Kádár-korról, a Kádár-kor előtti időszakról, a rendszerváltásról, a rendszerváltás utáni időszakról. A szabadság ebben a könyvben is erős hívószó, és hangsúlyos tényként jelenik meg az is, hogy személyiségünk fejlődésére mennyi különböző tényező van hatással – elsősorban a családunk, ahonnan indulunk és aminek a tagjai körbevesznek bennünket.”
Tóth Krisztina: Szeleknek fordít
„A sok regény mellett ajánlok egy 2025-ben megjelent lírát. A Szeleknek fordít című kötet Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt verseinek a gyűjteménye. Fontosnak tartom kiemelni Tóth Krisztinánál, hogy ő a mindennapok pici, apró történéseit látja meg, azokat fordítja át versekké. Olyan dolgokat olvashatunk általa versben megfogalmazva, ami tulajdonképpen velünk is megtörténhet, amikor elmegyünk postára, boltba, végigsétálunk egy utcán vagy egyszerűen csak kimegyünk a teraszunkra és meglátunk pár kiterített ruhadarabot. Mivel nagyon egyszerű, életbéli megfigyelésekről van szó, a verseket olvasva rádöbbenhetünk, hogy az épp olvasott jelenet már velünk is megtörtént, ezt már mi is láttuk, viszont ő döbbenetesen tisztán, egyszerűen, célratörően írja le őket.
Ez a többi kötetére is jellemző, és nekem filmesként kifejezetten izgalmas, ahogy megfigyeli a környezetét, tapasztalatokat gyűjt, és azokat valami módon – verses vagy más formában – átadja.”
Címlapfotó: Csáki László magyar filmrendező. Fotó: Pálos György
