A fundamentalista tálibok őrjöngésének a múzeum néhány terme is emléket állított, a falakon azok a műkincsek képei láthatók, amelyek az idő során elvesztek, vagy megsemmisültek; az országot korábban irányító szunnita muszlim fegyveresek megvetették az ország preiszlám művészetét, s két hatalmas Buddha-szobrot is felrobbantottak a Bámiján-völgyben.
A Reuters riporterének ottjártakor a tárlatvezető éppen a kendőbe burkolózott középiskolás lányoknak tartott előadást; a múzeum egyik nem titkolt célja, hogy megismertesse a polgárháborúk szaggatta ország sokat szenvedett generációjával Afganisztán kulturális örökségét.
"Afganisztán a kultúrák olvasztótégelye" ? jelentette ki Szajed Makdum Rahin információs és kulturális miniszter nemrégiben egy kabuli konferencián, ahol a tárcavezető a nemzet épített és tárgyi emlékeinek megőrzésében kért segítséget az előadássorozat résztvevőitől. Ez nem kevés erőfeszítést igényel, tekintve, hogy sokan Afganisztánt továbbra is egyszerű, egymással rivalizáló törzsek országának tartják, miközben ha az érintettek egy kicsit is jobban megnézik, akkor azt látják, hogy az ország kulturális értelemben sokkal komplexebb képet mutat.
A Nemzeti Múzeum Kabul ostromakor (1992-1994) a frontvonalban találta magát. A hadurak többször is megrohamozták, az ott talált műkincsek illegális eladásából pedig nagy vagyonra tettek szert. 1994-ben az épületet több bombatalálat érte, de ekkor a legrosszabb még hátravolt: 2001-ben a tálibok 2500 műalkotást semmisítettek meg. Néhány műkincsnek azonban sikerült átvészelnie a vérzivataros éveket, a hellenisztikus szobrok, a nomád törzsek által viselt aranyékszerek és az ősi kéziratok földalatti termekben és a központi bank épületében leltek nyugalomra.
