Az őshüllő, tudományos nevén Mbiresaurus raathi 230 millió évvel ezelőtt élt, és mérete nem nagyon haladhatta meg az egy métert – közölték a feltárásban részt vevő kutatók. „Két lábon járt, és meglehetősen apró feje volt” – mondta Christopher Griffin, az amerikai Yale Egyetem paleontológusa, aki az első csontokat megtalálta.
A kutatók úgy vélik, hogy a kistermetű dinoszaurusz legfeljebb 30 kilós lehetett, de hosszú farka volt. Valószínűleg mindenevő volt, növényekkel, kisebb állatokkal, rovarokkal táplálkozhatott.
A maradványokat egy 2017-es és egy 2019-es expedíció alkalmával tárta fel egy zimbabwei, zambiai és amerikai kutatókból álló csoport.
„Amikor kiástam a teljes felsőcombcsontot, rögtön tudtam, hogy egy dinoszauruszról van szó, és Afrika legrégibb dinoszauruszfosszíliáját tartom a kezemben” – mondta a 31 éves Griffin, aki a felfedezés idején a blacksburgi (Virginia állam) műegyetem doktorandusza volt.
Ilyen régi dinoszauruszokat korábban csak Dél-Amerikában és Indiában találtak. Zimbabwe a Pangea őskontinensen ugyanazon a szélességi fokon feküdt, mint a dél-amerikai dinoszauruszlelőhelyek, ezért kezdtek a paleontológusok maradványok után kutatni a délkelet-afrikai országban is.
A zimbabwei lelet nagyon hasonlít a brazíliai és az argentínai kövületekre, és ez megerősíti, hogy Dél-Amerika és Afrika a késő triász korban egybefüggő szárazföldet alkotott – mutatott rá Max Langer, a brazíliai Sao Pauló-i Egyetem kutatója.
Tudományos nevét a dinoszaurusz a megtalálása helyéről, az északkelet-zimbabwei Mbire régióról és a róla elsőként beszámoló paleontológusról, Michael Raathról kapta. A Zimbabwéban felfedezett őshüllőt a kutatók a dinoszauruszok Sauropodomorpha („gyíklábú formák”) nevű, a szauropodákat és felmenő rokonaikat tartalmazó kládba sorolták.
Nyitókép: rekonstrukciós rajz a Mbiresaurus raathi őshüllőről. Illusztráció: Andrey Atuchin
