Platón (i.e. 427-347) ógörög filozófus Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban ír a 9000 évvel ezelőtt elpusztult Atlantisz szigetéről, amely Héraklész oszlopaitól, vélhetően a Gibraltári-szorostól nyugatra feküdt. A sziget területe nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve. Atlantisz hatalmas királyság volt fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel, amelyet Platón perzsa mintára képzelt el. A birodalommal földrengések és szökőár végezhetett.
A filozófus Atlantisz történetét egyébként Szolóntól ismerte, aki i.e. 560-ban tett egyiptomi utazásakor hallott a sziget hirtelen pusztulásáról, amely "egy súlyos nap és éjjel (...) a tengerbe merülve eltűnt." A legenda szerint a mohóvá és agresszívvá vált királyságot Zeusz parancsára öntötte el a tenger. Afrika északnyugati partjaitól 620 mérföldnyire (998 kilométernyire), a Kanári-szigetek mellett az óceán fenekén látszó tökéletesen négyszögletes képződmény akkora, mint Wales.
Bernie Bamford szerint, aki a Google Ocean segítségével megfigyelt alakzatot légi fényképhez hasonlította, a derékszögű utcák rendszere a Buckinghamshire-grófságban lévő Milton Keynes város "rácsszerkezetére" emlékeztet. "Emberi kéz alkotása" - vélekedett a mérnök.
Bernie Bamford felfedezésével kapcsolatban az Atlantisz-szakértők úgy vélekednek, hogy koordinátái megegyeznek az elsüllyedt sziget lehetséges fellelhetőségeinek egyikével. Charles Orser, a New York-i Egyetem történeti régésze szerint a felfedezés igazán lenyűgöző, ám további bizonyítást igényel. "Platón leírásából kiindulva ez az egyik lehetséges helyszín. Még abban az esetben is, ha kiderül, hogy csupán geológiai képződményről van szó, megérdemli a további kutatásokat" - hangsúlyozta az Atlantisz-szakértő.
