Zsila Sándor műterme a nagybetűs természet, de képei egyre kevésbé sorolhatók a hagyományos természetfotózás kategóriájába. A művész most összegyűjtötte 12 kedvencét, amikről maga mesél nekünk.
Zsila Sándor elsődleges inspirációs forrása a természet, ami körbevesz bennünket: legyen szó hazai vagy távoli vidékről, a fák és a vízpart remek fotótémául szolgálnak. Képeit nézegetve sajátos nyugalom, lelassulás érzés száll meg bennünket, és kijelenthetjük, Zsila elérte a célját: megtalálta a helyek szellemét.
| Zsila Sándor 1958 április 16-án született Budapesten. Azóta is ott él, amolyan tősgyökeres pesti. Gyerekként is érdeklik a színek és formák, mindig jó kézügyességgel rendelkezett. Szeretett alkotni, építeni, szerkeszteni. Úgy tűnt, hogy műszaki pályán jól megállná a helyét, de egy késő gyerekkori gyermekbetegség miatt más utat kellett választani. A fényképezés néhány évvel később hobbinak indult, majd hivatás lett belőle. Napi rutinfeladatai: zsűrizés és a tudás átadása, különféle fotós szervezetekben történő karitatív munka. „Célom a természetfotózás eszközével bizonyítani azt a csodát, ami körülvesz minket, a Természet szépségét, erejét, gyengédségét, szeretetét... Számomra a Természet annyit jelent, mint másoknak a Templom. Csodálatos érzés, semmihez sem fogható, egyszerűen …. OTTHON VAGYOK A TERMÉSZETBEN." |
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
