A harci eszközöket 1770-ben vették el a gweagal ausztráliai őslakos közösségtől, mikor James Cook és felfedező csapata a kontinens keleti partvidékére érkezett.

Fotó: University of Cambridge
A visszaadott lándzsák

A brit felderítők mintegy 40 eszközt vettek el a helyiektől, fából készült halász- és vadászlándzsákat, valamint pajzsokat. A fennmaradt négy szúrófegyver 1771 óta a Cambridge-i Egyetem gyűjteményének része. A lándzsák visszaszolgáltatását már hét éve is kérelmezték a gweagal nép utódai, azonban csak mostanra jártak sikerrel.

Nem ez az első eset, hogy őslakos közösségek műtárgyaik visszaszerzéséért küzdenek.

Számos bennszülött nép utódai szeretnék visszakapni az őseiktől a gyarmati időszakban eltulajdonított tárgyakat. Az elmúlt években több ország is partner volt ebben, így jó néhány esetben sikerült az elkobzott műkincseket jogos helyükre visszajuttatni.

A brit Aberdeeni Egyetem kezdeményezése után a British Museum több intézménnyel együttműködve Benini Párbeszéd Csoport néven dolgozott azon, hogy az úgynevezett benini bronzok visszakerüljenek Nigériába. A műtárgyakat 1897-ben a Dahomey királyság székhelyének kifosztásakor szerezte meg a brit hadsereg. A több mint 4000 darab ellopott bronz és elefántcsont műkincset azóta a világ számos pontján kiállították. A Nigériai Múzeumok és Emlékművek Országos Bizottságának és a partnerintézmények együttműködésének köszönhetően a bronzok egy része mára visszatért eredeti helyére. A híres gyűjtemény Németországból, Amerikából és Angliából több száz darabbal egészült ki, így mára autentikus környezetében, Beninben tekinthető meg. A műtárgyakból online adatbázis is készült, húsz ország 131 múzeumának közreműködésében.

Az amerikai múzeumok nem csak a nigériai bronzok visszaszolgáltatásában segítettek: Kínának több mint 400 relikviát szolgáltattak vissza az elmúlt években, míg Los Angelesből és New Yorkból több milliárd forintnak megfelelő értékű illegálisan exportált műalkotásokat juttattak „haza” Olaszországba. A New York-i Metropolitan Múzeum Thaiföldnek és Kambodzsának is adott már vissza ellopott szobrokat.

Mexikó is élen jár a műkincseik visszaszerzéséért folytatott harcban. Több mint száz műtárgyat kaptak vissza az előző év folyamán, többek között Rómából és a németországi Salzgitterből.

Görögország is évek óta küzd azért, hogy az Elgin-márványok visszakerüljenek Athénba. Olaszországból már sikeresen elhozhatták a Parthenón néhány szobordarabját, azonban az Angliában található Elgin-kollekció ügyében továbbra is húzódik a diplomáciai vita. A 19. század elején Lord Elgin angol diplomata távolíttatta el az ókori Akropoliszon álló Parthenón 160 méter hosszan fekvő szobrainak felét. A Pallasz Athéné-templom frízének 56 darabját, azaz az Elgin-márványokat 1816-ban vásárolta meg a brit kormány, majd a British Museumban helyezték el őket. A 2500 éves márványtöredékek ügyében továbbra is folynak a tárgyalások, Görögországba való visszaszállításuk eddig csak kölcsönbeadás szinten merült fel.