Ahol a fájdalom, ott a tűzoltó – Az ország legszebb tűzoltólaktanyái

Ubi dolor, ibi vigiles (ahol a fájdalom, ott a tűzoltó), hangzik a latin mondás.

A szervezett tűzoltás története az ókorban kezdődött. A híres aquincumi víziorgonát például a település azon collegiuma kapta ajándékba, amely a tűz észlelésével és oltásával foglakozott. Számos, Óbudán talált vésett római kőmaradvány emlékezik meg a város szervezett tűzoltási tevékenységéről.

Az ókorban élt a tűzoltás védőszentje, Szent Flórián is, aki a III. század második felében született a felső-ausztriai Cesiaban. Diocletianus császár uralkodása idején légiósként belépett a római hadseregbe, és hamar kitűnt a bátorságával. Érdemeinek köszönhetően kinevezték a Caecia erőd parancsnokának, ahol egy alkalommal pusztító tűzvészt akadályozott meg. Szentté azonban nem e tette miatt avatták, hanem keresztény hitének nyílt vállalása miatt elszenvedett mártírhaláláért. Malomkővel a nyakában az Enns folyóba vetették, ezért a tűzoltás mellett az árvizek elleni védekezés védőszentjeként is tisztelik.

Az egyik legfélelmetesebb elemtől, a tűztől való rettegés a legnépszerűbb és a leggyakrabban ábrázolt szentek közé emelte. Gyakran állítottak szobrot a tiszteletére. A budapesti Flórián teret is róla és a téren álló, őt ábrázoló gyönyörű szoborcsoportról nevezték el. A népi építészetben is találkozhatunk  ábrázolásával: a XIX. század végi népi barokk építészet egyik gyöngyszemén, Fertőszéplakon például az ő alakja díszíti egy ház homlokzati falfülkéjét.

A soproni tűztorony

A tűzoltáshoz kapcsolódó legismertebb épületek a tűztornyok, közülük is a leghíresebb Sopron jelképe. Az első soproni tornyot a vár kaputornyaként a XIII. században emelték. A jelenleg is álló tűztorony a leégett helyére, 1680-ban épült. Erkélyéről éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzveszélyt, azt pedig trombitaszó hirdette, ha a város felé ellenség, előkelőség vagy idegen borszállítmány közeledett. A torony tetejének gömbjén szárnyaló, szélkakasként működő kétfejű sas II. Ferdinánd és felesége, Eleonóra királyné adománya volt a királyné 1622. évi, városbeli megkoronázásának emlékére.

A szécsényi tűztorony

Hazánk másik nevezetes tűztornya a szécsényi. A négyzet alaprajzú épület 1893-ban készült el. Az évek során – valószínűleg az agyagos talaj csúszása miatt – megdőlt, és dőlésszöge a híres pisai toronyéhoz hasonlatos. Manapság tűzoltó-kiállítás várja benne az érdeklődőket.

De nem csupán tűzjelzés
céljára épültek tornyok az országban, hanem a más célra épült tornyokat is
hasznosították a tűzvészek elleni védekezés számára. A törökszentmiklósi
református templom 1881-ben épült tornyának például tűzkiáltó erkélye is lett.

A miskolci színház tornya

A miskolci színház 1857-ben, egy tűzvész utáni újjáépítésekor kapott tűzfigyelő- és óratornyot.

Mária Terézia 1769-ben az
összes várost egységes minta szerinti tűzrendészeti szabályozásra kötelezte,
II. József pedig korszerű tűzrendészeti pátenst adott ki. A védekezés egyre
szervezettebb formát öltött, 1834-ben Aradon jött létre hazánk első önkéntes
polgári tűzoltóegylete. Az országos tűzvédelmi hálózat megszervezése Széchenyi
István fia, Széchenyi Ödön nevéhez fűződik.1863-ban ő alapította a Budapesti
Önkéntes Tűzoltóegyletet, és a munkájában: az oltási feladatokban, a
felszerelések karbantartásában is részt vett. 1870-ben alakult meg előbb az
önkéntes, majd napokon belül a hivatásos tűzoltók országos szövetsége. Egy
nagyobb tűzeset ugyanis, amely napközben történt, rávilágított, hogy a
katasztrófák nem várják ki az önkéntesek munkaidejének végét.

A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség
Dologház utcai egykori székháza

A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség székházát Kauser József tervei alapján a budapesti józsefvárosi Dologház utcában építették fel 1895-ben. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság a mai napig ennek neoreneszánsz kupolája alatt működik. Széchenyi Ödön nemzetközi hírnevet is szerzett a tűzoltóságok felállítása terén. Isztambulban számos tűzeset érintett külföldi tulajdonú épületeket, ezért a török vezetést a tűzvédelem sürgető feladatának megoldása miatt nemzetközi nyomás alá helyezték. Széchenyi sok évtizedes tapasztalatai birtokában megszervezte és felállította a hivatásos és önkéntes török tűzoltóságot. Érdemei elismeréseként pasai rangra emelték, ráadásul egyedüliként úgy, hogy keresztény hitéről sem kellett hozzá lemondania.

A hazai sportélet megszervezése összekapcsolódott a tűzoltóságok XIX. század végi fellendülésével. Széchenyi Ödön irigykedve látta, hogy a tornászok a sajtóban nagyobb elismerést kaptak, mint a tűzoltók. Emiatt a tűzoltók testedzésének fontosságára hivatkozva sikeresen egyesítette a tűzoltók és a tornászok szövetségét. Így jött létre a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet, amelynek közös új tornacsarnokát 1870. december 4-én nyitották meg a Szentkirályi utcában.

A soproni tűzoltólaktanya

A tűzoltók sportolásának fontossága azonban már korábban is felmerült. Sopronban Rösch Frigyes, az önkéntes tűzoltóegylet helyi vezetője 1863-ban tornacsarnok felépültét szorgalmazta, mert úgy vélte, csak jó tornász lehet jó tűzoltó. Kezdeményezésére 1867-ben a soproni Papréten megépült a tűzoltók sportcsarnoka.

A városi élet fejlődése, a
lélekszám növekedése az 1800-as évek végétől nagyobb létszámú tűzoltóságok
létrejöttét és új laktanyák építését is magával hozta.

A historizáló stílusú szegedi tűzoltólaktanya 1898-ban épült fel a városi főépítész, Tóth Mihály tervei alapján. Az öt különálló egységből álló épületcsoportot a homlokzat megjelenéséhez illeszkedő kerítés kapcsolja össze. A mentőszolgálattal együtt látta el feladatát, mert szervezetileg akkor még nem különültek el a tűzoltóktól. Az 1879-es nagy árvíz után állandó tűzőrség felállításáról döntött a város, ám az csak húsz évvel később kapott laktanyát. Az épületben ma mentőállomás működik.

A zentai tűzoltólaktanya

Az 1904-ben Lajta Béla által tervezett zentai tűzoltólaktanya a mai napig a tűzoltóké. Az ifjú építész bravúrosan oldotta meg a szűk telken az épületegyüttes hármas funkcióját: a parancsnokság, a legénységi szobák és a társasági életet szolgáló úgynevezett szórakozási helyiségek megosztását, és ráadásul művészien formálta meg a praktikus és olcsó épületet. A nagy mester, Lechner Ödön szecessziós népies stílusát követte. Az épület vakolatdíszei stílusosan lángnyelv alakúak.

A gyöngyösi tűzoltólaktanya
tornya

A már korábban említett
gyöngyösi tűzoltóságot 1925-ben adták át, az épület tervezője a neobarokk
stílust kedvelő Wälder Gyula volt. Az elegánsan díszes épület egyik felén a
Nemzeti Bank irodáit alakították ki, a másikon a város önkéntes tűzoltóságának
megalapítójáról, Kozmári Dezsőről elnevezett tűzoltólaktanya kapott helyet.

A mezőtúri tűzoltólaktanya

Mezőtúron 1929-ben Fecska László budapesti építész tervei alapján építették meg a városképileg meghatározó tűzoltósági épületet, amely ma is azonos funkciójú.

A II. világháború után is számos tűzoltólaktanya épült. Szocialista realista stílusban is születtek elegáns, időtálló épületek, amelyek manapság már műemléki védettséget élveznek.

A szombathelyi tűzoltólaktanya

A szombathelyi tűzoltólaktanyát 1954-ben adták át. A Körner József tervei alapján elkészült épületet az ereszek alatt elhelyezett tűzoltómotívumok díszítik. Érdekessége, hogy a tornyát nem csupán a távolba kémlelés, a füst, tűz észlelése érdekében emelték, hanem a több mint húsz méter hosszú tűzoltófecskendőket ma is ide felhúzva szárítják bevetések után.

A salgótarjáni tűzoltólaktanya

A salgótarjáni a szombathelyi laktanya kortársa, és ráadásul azonos típusterv alapján készült, mint a nyugat-magyarországi. A veszprémieknek és a békéscsabaiaknak is ismerősek lehetnek az épületek, mivel az ő laktanyáik is e tervek alapján épültek meg.

Az egri tűzoltómúzeum

A tűzoltóság tárgyi emlékeit számos múzeum őrzi. Az 1929-ben épült,  háromszerállásos egri laktanya tipikus példája a vidéki tűzoltószertáraknak. A manapság múzeumként működő épületegyüttes izgalmas kiállítása a tűzoltóság tárgyi emlékeivel ismertet meg.

A bonyhádi tűzoltómúzeum

Bonyhádon a Völgységi Múzeum részeként, egy korábbi magtár épületében nyílt meg  a környék összegyűjtött tűzoltóemlékeit bemutató kiállítás.

Az újpesti tűzőrség

Az Újpesten 1942-ben id. Janaky István tervei alapján felépült tűzőrség több szempontból is izgalmas. Egyrészt 2020-ban itt nyílt meg a Tűzoltó Skanzen, amelyben nyolc, Magyarországon gyártott tűzoltóautót lehet megnézni, sőt akár be is lehet szállni a járművekbe. Másrészt a laktanya udvarán helyezték el a tűzoltók hősi emlékművét, amely egykor a Dologház utcai tűzoltósági központ udvarában állt.

Nyitókép: Sopron belvárosa a tűztoronnyal. Fotó: Shutterstock/Boris Stroujko