Ahol híres elődeink sétáltak?

Ilyen léptékű parkfelújítás még nem volt Magyarország történetében! A Liget Budapest Projektnek köszönhetően megújul a Városliget 100 hektáros parkja, párhuzamosan épülnek világszínvonalú múzeumok, és a már ott működő intézmények is új épületet kapnak. Emellett gyarapodik a zöldfelület is. Miért fontos mindez? Mert a parkok különös és fontos színterei életünknek. Itt tölthetünk minőségi időt családunkkal, gyermekeinkkel, párunkkal. Megpihenhetünk és elmenekülhetünk a város zaja elől. Csodálhatjuk a természetet és elmerülhetünk a művészetekben. Találkozhatunk barátokkal, alkothatunk, feltöltődhetünk, játszhatunk a fák között. Mindezt bizonyítják azok, akik a 19. században már megszerették és élvezhették a Városliget szépségeit. Itt álmodozott nagy költőnk, de itt találkoztak eszmét cserélni művészeink, politikusaink is. Minden ismert személyt nehéz volna bemutatni, de néhányukat felsoroljuk olvasóinknak.

Gazdagok alkotóhelye

Majthényi Flóra az 1850-es évek híres, ünnepelt költőnője volt, aki gazdag, nemesi család gyermekeként látta meg a napvilágot 1837-ben. Anyja, Kállay Johanna és apja, Majthényi Flórián, felvidéki nábob előkelő lányhoz méltó nevelést biztosított neki. Nyelveket tanult (összesen nyolc nyelven írt és beszélt!), fiatalon bejárta Európát, zeneszerzeményeket alkotott, leginkább mégis az irodalom érdekelte. Kiskorától verseket írt. A visszaemlékezések egy okos és művelt, de gazdag arisztokrata rokonai által elkényeztetett gyermeket festenek elénk, akit körberajongtak, és jó kapcsolatai és pénze által lehetősége nyílt a költői pályára. Híres írókat gyűjtött maga mellé, unokatestvére volt Madách Imre, pártfogója volt Szemere Pál, anyja pedig a kedvéért egy városligeti szigetet is bérelt, ahol Flóra összegyűjthette híres íróbarátait, és írásnak szentelhette hétköznapjait. A Városligetben találkozott az ünnepelt alkotókkal és beszélgetett irodalomról, versekről. A siker nem is maradt el: még tizennégy éves sem volt, amikor első verse a Hölgyfutár 1851. május 26-i számában megjelent. Ettől kezdve pedig majd minden hónapban publikált a lapban. Egyfelvonásos vígjátékait pedig a színházak is játszották: kettőt Andor Pál álnéven, míg egyet saját nevén. (Életének további részleteit elolvashatod ITT!)

Kis országgyűlések a parkban

Nemcsak a költészetnek, hanem a politikának is helyet adott a Városliget. A Liget Budapest Projekt oldalán írják, hogy Deák Ferencnek, a haza bölcsének Városligetben töltött délutánjai köré valóságos legendakör szövődött. Deák Ferenc az Angol Királynő szállóban vett ki lakosztályt, a nyarak egy részét pedig a Városliget környékén töltötte. ?Éveken át a rokonsághoz tartozó Nedeczky családnál vendégeskedett, majd 1874?1875-ben májustól októberig a Városligeti fasorban, a Schwartz-, illetve a Deutsch-villában töltötte a nyarat. Kedvenc tartózkodási helye a Ligetben a Körönd volt, ahol egy idős 48-as honvédtől bérelte állandó székét? ? olvashatjuk a ligetbudapest.reblog.hu-n. Mint írják az oldalon: valóságos udvartartás gyűlt itt köréje nap mint nap, el is nevezték Deák városligeti szeánszait ?kis országgyűlésnek?.

Deák Ferenc gyakran ellátogatott az állatkertbe is kedvenc állatához, Kristófhoz, a barnamedvéhez. ?Puritán életviteléhez Deák a közlekedés terén is ragaszkodott. Az időjárástól függően kisétált vagy omnibuszon döcögött a Ligetbe. A visszaemlékezések szerint tisztelői hiába ajánlották fel számára fogatukat. Ha tanácsot, közbenjárást akartak kérni, csak omnibuszra szállva, a köznép közé vegyülve kísérhették el. Ilyenkor az elegáns fogat üresen baktatott az utasokkal zsúfolásig teli omnibusz mögött a Városligetig? ? olvashatjuk ligetbudapest.reblog.hu-n.

Arany János családja körében, 1863 körül
Fotó: Wikipédia

Pihenés és lovaglás

Arany János költő is gyakran keresett menedéket a Városligetben a nagyvárosi világ forgatagával szemben. Évtizedeken át látogatta a Városligetet is. ?Járom a ligetet, mely szép zöld és finom, mint tavasszal, miután a sarjut lekaszálták és felgyűjtötték? ? idézi fiának írt szavait a Liget Budapest Projekt oldala. A cikkből megtudjuk, hogy az omnibuszon gyakran utazott együtt a szintén a Ligetbe igyekvő Deák Ferenccel is.

De kilovagolni is nagyon szerettek a városliget fái közé az arisztokraták. Gróf Széchenyi István mellett 1866-ban Ferenc József és felesége: Erzsébet is sétalovagolt a Ligetben. A Vasárnapi Újság így írt a nagy eseményről: ?Ő Felségeik sétalovaglása a Városligetben. Szerdán délután 1 órakor Ő Felségeik zárt hintóban a lövöldébe kocsiztak, hol őket a városi főkapitány, Thaisz Elek fogadta. Itt már udvari lovászok vártak nyerges paripákkal, melyeken Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta? ? idézte a lapot a ligetbudapest.reblog.hu.

Erzsébet királyné nagyon szeretett hazánkban tartózkodni, igazi gödöllői lakos volt, hiszen 1867-től ?hazajárt? a városba. Csaknem 2000 éjszakát aludt a Gödöllői Királyi Kastélyban, melyet koronázási ajándékként kapott a magyar néptől, és rendszeresen lovagolt parkjában is. De már 1867 előtt is sokat tartózkodott hazánkban a császárral. Részt vettek az 1866-os pesti polgárbálon is. Erzsébet piros rózsákkal, zöld levelekkel hímzett fehér estélyit vett fel. A magyar nemzet színeiben pompázó királynét ovációval fogadták a bálozók, a császári udvarban azonban nagy botrányt keltett. Erzsébet már ezzel is kimutatta a magyarok iránti szeretetét. (Ha többet szeretnél olvasni Sisi életéről és ruháiról, olvasd el KORÁBBI CIKKÜNKET!)