Kölcsey Ferenc szülőháza eredetileg Kölcsey anyai dédnagyanyja, Bideskúti Zsigmondné született Péchy Júlia egykori kúriája volt. Lánya, Bideskúti Mária Bölönyi Ádámmal kötött házasságából született Bölöni (Bölönyi) Ágnes, Kölcsey Ferenc édesanyja. Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot, majd Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre, és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.
Az épületben ma a görögkatolikus plébánia és a lelkészlak található.
Korábban a református templom melletti, az egyház tulajdonában lévő, pici házikóban rendeztek be egy Kölcsey-emlékszobát.
A most 43 lelket számláló sződemeteri református közösség a közeli Tasnád egyházközségének testvérgyülekezeteként működik, innen jár ki Pakulár István lelkipásztor megtartani az istentiszteleteket. Az ő kezdeményezésére kezdtek a helybéliek néhány évvel ezelőtt megfelelő emlékhely tervezésébe. A beruházásra végül a tasnádi anyaegyházközség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös pályázata teremtette meg a lehetőséget, amely mellé a magyar kormány is odaállt: 85 millió forintot biztosított az emlékház létrehozására és berendezésére. Az ünnepélyes alapkőletételre három évvel ezelőtt került sor.
Pakulár István a Kultúra.hu-nak elmondta: a Kölcsey-emlékház azzal a céllal jön létre, hogy bemutassa Kölcsey Ferencnek a Szatmár megyei kötődéseit, és a látogatók minél teljesebb képet kapjanak a költő életéről és munkásságáról. A kiállítást Petőfi Irodalmi Múzeum készíti el. Az épület tetőterében vendégszobákat alakítottak ki, összesen huszonnégy fő elszállásolására van lehetőség. A helybéliek abban bíznak, hogy lesznek olyan látogatók, akik akár hosszabb időt is eltöltetnének a Himnusz költőjének szülőhelyén.
?Ez a ház, ez az emlékhely megerősít bennünket, hogy nem szabad elhinni, hogy halálra ítélt nemzet vagyunk, sőt életre, örök életre vagyunk biztatva, és olyan jó, amikor egy ilyen helyen látjuk azt, hogyan teljesedik ki szinte a lehetetlenből is az az álom, az elgondolás, hogy Isten meg fogja tartani a magyar nemzetet az elkövetkezendőkben is? ? fogalmazott egy korábbi interjúban Csűry István püspök.
A helyi református templomot egyébként 1760-ban Kölcsey Ferenc anyai dédnagyanyja építtette ?a szeődemeteri evang. reform. egyháznak?, és 1774-ben ő és férje harangot is öntetett. Ezt dr. Petri Mór Szilágy vármegye monographiája című munkájának 1903-ban kiadott, a birtokosok, családok történetét bemutatató kötetéből tudjuk.
Ebben a templomban keresztelte meg Kölcsey Ferencet 1790. augusztus 9-én Makódi Mihály tiszteletes, amelyről anyakönyvi bejegyzés tanúskodik.
Az anyakönyv a megnyitása után egy évszázaddal már nagyon rossz állapotba került, de szerencsére ?A két magyar hontól tisztelt Költsei Ferentz neve iránti kegyeletből ezen elrongyollott anyakönyvet újból beköttette Szabó Antal, Szathmár várossa polgára és asztalosmester. 1862-ben?, melyet a könyv első lapján lévő bejegyzés örökített meg.
?Szeődemeter? Kölcsey anyai nagyapjának, Közép-Szolnok akkori alispánjának volt birtoka, így a templomban saját padja volt a családnak.
Pakulár István tiszteletes szerint nyárra befejezik a Kölcsey-emlékházat, és várhatóan a templom felújításával is végeznek addig. A kis házból pedig, amelyben korábban az emlékszoba volt, turisztikai, információs központ lett.
Fotók: kolcsey.org
