Szombathely már a középkor óta őrzi Szent Márt kultuszát, és ápolja a hozzá fűződő hagyományokat, a város oldalán olvasható, hogy a Szombathelyi Egyházmegye első püspöke őt választotta egyházmegyéje védőszentjévé, a város Fő terén, az egykori piactéren állt a középkori várostorony, amelynek toronysisakját előbb Szent Márton festett képe, majd bádogból készült alakja díszítette. A szombathelyi székesegyház északi szárnyában látható Maulbertsch ?Csodatévő Szent Márton? című alkotása és Tóth István szobrászművész által készített herma, amelyben az 1913-ban Tours-ból kapott ereklyéket helyezték el. Aki a városba érkezik, lépten-nyomon az Európa szerte ismert szent emlékeibe botlik az épületekben, a római kori romok előtt és az utcákon.
Fotó: szombathelypont.hu |
Katona, majd szent
A Római Birodalom Pannonia Provincia területén, Savariában született egy kisfiú Kr. után 316-ban egy jómódú családban, aki már 15 éves korában belépett a római hadseregbe apja parancsára. A feljegyzések szerint segítőkész és jóindulatú volt, és egy téli estén egy nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Ekkor Márton köpenyét kardjával kettévágta, majd egyik felét a koldus vállára borította. Nem sokkal ezután álmában megjelent neki Krisztus a koldusnak adott köpenyben, aminek hatására 339-ben, 22 évesen megkeresztelkedett ? olvasható Szombathely weboldalán. Magyarország területére ? Pannóniába 355-ben tért haza, ahol téríteni kezdett, majd útja során Savariába visszatérve 356-ban megkeresztelte édesanyját. A IV. században megerősödő eretnek ariánus mozgalom miatt Gallinaria szigetére vonult el, ahol pap társával közösen sikerült kiépíteniük egy kisebb szerzetesi közösséget, majd amikor megszűnt a veszély, visszatérhetett Galliába, ahol a falvak lakóinak térítésével foglalkozott, és megalapította az első európai szerzetes kolostort. Amikor Tours püspöke meghalt, az egyházmegye hívei felkeresték őt, hogy felkérjék püspöknek, a legenda szerint azonban ő a libák közé próbált elrejtőzni, csakhogy azok kiadták őt gágogásukkal. Így vált 371-ben Márton Tours püspökévé, és továbbra is fontos hittérítő munkát végzett.
Népszokások övezik nevét
Ünnepnapjához ? november 11-hez ? nagyon sok hagyomány kötődik. Ha Márton napján hó esik, azt mondják: ?Szent Márton fehér lovon érkezik?, ami enyhe telet ígér, míg ha nincs hó, akkor ?barna lovon nyargalász?, és kemény tél várható. Azt is mondják: ha Márton napján a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben jár. A népszokások szerint Márton napján rétest szoktak sütni, hogy Márton is nyújtsa ki föléjük oltalmazó köpenyét, és addigra kiforr az újbor, amit ilyenkor kóstolnak meg először. De libasült is kerül az asztalra, mert aki ?Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik.? A céhes világ műhelyeiben Márton napjától gyújtanak lámpát, és fény mellett dolgoznak a tél végéig. De a lámpagyújtás a német nyelvterületen is szokás, hazánkban általában a német nemzetiségű családok, gyerekek járják az utcákat kis lámpásaikkal, és Márton-napi dalokat énekelnek, majd a Márton-napi tűz meggyújtásával és a szent életének eljátszásával zárják az ünnepet.
Az egész város múzeum
Szombathelyen több hely is őrzi a szent emlékét. A legnagyobb figyelem természetesen Márton születésének helyszínére, a Szent Márton-templomra összpontosul ? olvasható a szombathelypont.hu-n. A templom, a hozzá kapcsolódó egykori domonkos kolostor és a mögöttük található ókori eredetű temető már a római kor óta használt temetkezési és kultuszhely voltak. A legenda szerint az egykori ház fölé ? amelyben Márton született ? templomot emeltek, amely azóta több átépítési perióduson esett át. A szomszédos domonkos kolostorban alakították ki a püspök életét és korát bemutató Szent Márton Látogatóközpont, amely a zarándokok és turisták egyik kedvelt célpontja. A templom előtt látható Rumi Rajki István ?Szent Márton kútja? című alkotás, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a hazatért Szent Márton az ott található kút vízével megkeresztelte édesanyját.
A Szent Márton Történelmi Sétaút (Via Historica Sancti Martini) a Kálvária templomtól a Szent Márton templomig kilenc állomáson keresztül mutatja be azokat a helyszíneket, amelyek a város ókeresztény hagyományaihoz kapcsolódnak. Az egyes állomásoknál lévő műalkotások, információs objektumok Szent Márton és Szent Quirinus életének egy-egy epizódjára hívják fel a figyelmet.
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal gyalogos zarándokútvonala Szlovénia irányából a Kálváriánál éri el Szombathely belterületét. A város nyugati szélén lévő magaslaton az első kálvária valószínűleg még a XVIII. század elején épült. A barokk épületet 1901-ben átépítették, majd 1906-ban karmelita nővérek rendházával bővítették. A Martineum udvarán kialakított témapark a római hagyományokat és a környéken előkerült római emlékeket mutatja be. Az út része az ókori színház helye, a Szent Quirinus emlékhely és Perint-híd, a Székesegyház, Szeminárium és Püspöki Palota, ahol megtalálhatók Márton ábrázolásai. A Fő tér összeszűkülő végében egy acéloszlopra rögzített objektumon Szent Márton látható, amint átnyújtja palástját a koldusnak. A szobor Márton legendájának egy viszonylag ritkán ábrázolt epizódját ábrázolja. A Savaria Múzeum parkjában a filagória alatti dombormű a remeteséghez vonzódó Mártont ábrázolja és egyben felidézi a püspökké választásához kapcsolódó, sokfelé ismert történetét. A Szent Márton temető pedig Magyarország legrégibb, közel kétezer éven át használt temetője, amelyben a rómaiak idejében a város ókeresztény közösségének sírkertje állt. Itt lehetett Szent Quirinus első nyughelye, és rajta kívül valószínűleg itt temettek el másokat is, akik az ókeresztény korban hitükért szenvedtek vértanú halált.
Szent Márton nyomában címmel március 19-ig egy időszaki kiállítást is meglátogathatnak az ideérkezők, melyben az ókori turista szemével tekinthetnek be a Római Birodalom azon városaiba, amelyekben Szent Márton járt.
Beszélgetés az irgalmasságról
Ha valaki épp nem tud Szombathelyre látogatni, de foglalkoztatja, miként közelíthet egy 21. századi laikus Márton alakjához, és hogyan érthető meg számunkra a püspök életszentsége, Budapesten is megtalálhatja rá a választ. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Örökség Műhely című sorozata február 25-én kerekasztal-beszélgetést tart arról, miként mutatható fel egy, az irgalmasság életprogramját megvalósító szent életeszménye a 21. század embere számára. Szent Márton személyének és üzenetének felfejtésében dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Szávai Tamás, Szent Márton-kutató és Szommer Ildikó, a Szent Márton Programiroda vezetője segíti majd az érdeklődőket.
A beszélgetés helyszíne: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (11. kerület, Villányi út 27.)
Időpontja: 2016. február 25. (csütörtök), 16 óra
Forrás: szombathelypont.hu, Wikipédia