?Aki társ és múzsa is volt egyszerre, részévé válik az életműnek. Kodály Zoltán életművének az életben tartása így is lehetséges. Szakemberek, művészek, tanítványok, tanítványok tanítványai, a mozgalmak, az oktatási módszerek, művészeti koncepciók, a Zeneakadémia oktatási programja - mindez természetesen életben tartja az életművet. De micsoda kincs, micsoda kiváltság, hogy az életmű életben tartásában itt lehet a társ, aki maga is része ennek az életműnek? ? fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azon az ünnepségen, amelyet Kodály Zoltánné Péczely Sarolta 75. születésnapja alkalmából tartottak a minisztérium Tükörtermében.
A miniszter után Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, valamint Erdei Péter Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas karnagy is köszöntötték Kodály Zoltánnét.
Az ünnepelt azt mondta, a zeneszerző 50 évvel ezelőtt a szárnyai alá vette őt, és mióta a szárnyak eltűntek, maga próbál meg repülni, és visszaidézni azokat a szépségeket, amelyeket a magasból látni lehetett. Azt is elmesélte, hogy a legfontosabb dolog, amit megtanult Kodálytól, az a szabadság, amit ilyen módon senki más nem tudott volna megtanítani neki.
Az ünnepségen, amelyen az Angelica Leánykar lépett fel, részt vett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Marton Éva operaénekesnő és Vásáry Tamás zongoraművész is.
Fotó: Csákvári Zsigmond
