A szentendrei Új Művésztelep fennállásának 50. évfordulója alkalmából nagyszabású kiállítást rendeztek a Ferenczy Múzeumi Centrumban. A bemutatón az alkotóközösség múltja és jelene elevenedik meg több mint 300 műtárgyon keresztül.

Bár Szentendrét a festők városának nevezzük, sokan mégsem tudnak konkrét alkotó személyeket köti ehhez a fogalomhoz. A város egyik legfontosabb kiállítóhelységében e szempontból is hiánypótló tárlat született Rappai Zsuzsa kurátor szervezésében.

Deim Pál, Gy. Molnár István, Jávor Piroska, Asszonyi Tamás, Czakó Margit, Hajdú László, Bálint Ildikó, Lukoviczky Endre, Pirk János, Pirk László, Rényi Krisztina, Kisfalusi Márta, Kocsis Imre, Kocsis Eszter, Ligeti Erika, Farkas Zsófia, Kóka Ferenc, Kapusi Gábor, Papachristos Andreas, Rajki László, Rózsa Péter és Nagy Kriszta x-T azok a képzőművészek, kiknek alkotásai immár örökre összefonódnak Szentendre városával. Ők ugyanis azok az alkotók, akik 1969 és 2019 között a Kálvária úti művészházak bérlőiként a magyar művészettörténet egyik emblematikus helyszínén alkottak maradandót.

Bár a tagok nem képviseltek a múltban és ma sem egységes szemléletmódot, mégis alkotóközösségként működtek együtt és egymás közelségében élnek, inspirálódnak a mai napig. Kapcsolataikról, kiállításaikról, közös programjaikról számos archív felvétel és dokumentum is tanúskodik a Ferenczy Múzeum kiállítótereiben. Tulajdonképpen ezek azok a tárgyak, melyek kohéziót alkotnak a 22 teljesen szuverén alkotói szemlélet között. Ezeken keresztül érdekes megfigyelni, hogyan bontakoztak ki személyes életutak, házasságok, barátságok ebben a művészettel teli városrészben. Többen ugyanis házastársukkal együtt kaptak műteremházat itt és akadnak olyanok is, akik szintén alkotó gyermekeik számára tudták továbbadni ezeket a kultikus helyszíneket.

A tárlat egésze minden bemutatott képzőművész számára külön fejezetet biztosít. A kurátor elképzelése alapján mindenkit személy szerint is megismerhetünk egy rövid életrajz és egy-egy kiragadott idézeten keresztül melyeket, pályatársak, kritikusok vagy visszaemlékezők jellegzetességként kiemeltek a művésztelepen dolgozó művészekről. A fogadófalon pedig fekete-fehér fotók idézik meg az alkotókat, melyek segítenek személyes képet kapni a kiállítókról. Ezt követően a múzeum teljes épületén keresztül kialakított, egymást követő kulisszákban a képzőművészek különböző korszakaiból láthatunk igazán jellegzetes, ikonikus műalkotásokat. Fantasztikus a bemutatott tárgyak sokszínűsége abból a szempontból is, hogy nem csak festők, hanem szobrászok, keramikusok, éremművészek és textiltervezők is aktív tagjai az Új Művésztelep alkotócsoportjának.

Minden egyes blokk tehát egy teljesen egyedi látásmódot, anyaghasználatot és vizuális világot mutat be, ezért a tárlat egészére a változatosság és a sokszínűség jellemző. A rendezés különlegessége, hogy feltűnnek benne személyes tárgyak is: festékek, ecsetek, állványok és egy szövőszék is megidézi a műtermi közegeket. Ezektől az egyedi eszközöktől még inkább átérezhetővé válnak az alkotóterek utánozhatatlan hangulatai. Minden műterem egy titokzatos szentélyhez hasonlít, ahol láthatóvá és megfoghatóvá válnak az elképzelt művészi világ szereplői és dimenziói. A szentendrei alkotóházakban pedig művészi világok és hétköznapok szokásvilága különleges módon szövődik össze, mivel ezek az épületek egyaránt töltenek be alkotó- és élettér funkciókat is.

A szentendrei Új Művésztelep kiállítása múzeumi közegben látványos és közvetlen formában mutatja be az ott alkotókat, akikhez csak egy műtermi látogatás során sikerülne ennél közelebb kerülnünk!

A kiállítás 2020. február 2-ig látogatható, melyhez különféle programokat és tárlatvezetéseket is szerveznek.

Nyitókép: Deim Pál: Feljegyzések egy kolostorból, IV.

Fotók forrása: Ferenczy Múzeumi Centrum