Hogyan jött létre a Cantemus Kórus?

1975-ben kezdődött a történet. Édesapám, Szabó Dénes és édesanyám abban az évben végzett a Miskolci Zeneművészeti Főiskolán, fuvola tanszakon. Elég kilátástalannak tűnt, hogy ugyanazon a helyen munkát találjanak. Akkor az a hír járta, hogy itt, Nyíregyházán van két fuvolistaállás, ezért költöztek ide. Hamar kiderült, hogy a hír téves: csak egy fuvolistára van szükség. Azt az állást édesanyám töltötte be. Édesapám az itteni 4. Számú Általános Iskolában helyezkedett el énektanárként.

Nem sokkal később az iskola igazgatója megbízta, hogy hozzon létre énekkart. Már az első időszakban sikeresek lettek, és azóta több mint ötven nemzetközi kórusverseny-győzelmet gyűjtöttünk be. Kezdetben csak egy kisebb gyermekkórus létezett, a sikerek hatására azonban egyre több gyereket vonzott a karéneklés. Ahogy múltak az évek, a tagok felcseperedtek, így jött létre a mai kóruscsalád, benne a százfős gyermekkórus mellett a fiúénekkar, az általános iskolából kinőtt énekesek Pro Musica leánykara, az ifjúsági és a felnőtt vegyes kar.

Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy

Hány taggal működnek?

Mostanában három-négyszáz fő között van az énekesek létszáma. Kezdetben fizetést a kórusvezetésért csak az édesapám és én kaptunk. 2004-ben Nyíregyháza vezetése úgy döntött, hogy finanszírozni fogja a kóruscsaládot. Így mostanára önkormányzati fenntartású, professzionális intézményként működünk. Jelenleg húsz fizetett énekessel dolgozunk: ez a felnőtt vegyes karunk magja.

Hogyan lehet énekkari taggá válni?

A Kodály Zoltán Általános Iskola a kóruscsalád alapja, innen érkezik az utánpótlás. A gyerekeket hatéves korukban meghallgatjuk, hogy felmérjük a képességeiket. Ha zenei tehetséget érzékelünk, elkezdődik a képzésük. A felnőtt kórusainkba az innen kinövő fiatalok kerülnek. Vannak, akik „kívülről” csatlakoznak hozzánk, és ha bírják a terhelést, akkor velünk maradnak.

Milyen munkatempót diktálnak az énekeseknek?

A vegyes kar heti háromszor két óra hosszat próbál, a fizetett stáb tagjai mindennap dolgoznak. Ehhez komoly fizikai állóképesség szükséges, és jó memória, mert nagyon sok anyagot kell rövid idő alatt megtanulni, hiszen a repertoárunk folyamatosan gazdagszik.

Milyen szempontok szerint állítják össze a műsorukat?

Egyrészt a rengeteg hazai és külföldi felkérésnek kívánunk eleget tenni, másrészt nekünk is van koncepciónk, hogy az év során mit szeretnénk megvalósítani. A nyíregyházi bérletsorozatunk évi öt fellépést jelent, amelyekre mindig újabb műsort kell produkálni. Évente összesen mintegy hetven-kilencven koncertet adunk. Van sok álmunk, vágyunk: olyan kórusművek, amelyeket szeretnénk majd elénekelni. Fontos kötelességünknek érezzük a mai magyar komponisták szerzeményeinek bemutatását is. Épp nemrégiben hat zeneszerzőt hívtunk el Nyíregyházára, és az ő kórusműveiket mutattuk be. Ezek a kortárs alkotók szerencsére rendkívül termékenyek, alig győzzük a szerzeményeik bemutatását.

Milyen arányban van jelen a programjukban a kortárs és a klasszikus kórusmuzsika?

A repertoárunknak három nagy területe van. Az első a reneszánsz kórusművészete: ez az a capella kultúra a működésünk alapja. A másik nagy szeletet az oratorikus irodalom képviseli. Ez azt jelenti, hogy az énekkarunk zenekarokkal működik együtt. A harmadik nagy pillér a kortárs zene. A mai magyar komponisták olyan minőségű esztétikai tartalmat és szellemi mondanivalót nyújtanak, ami a világ élvonalába emeli őket, például Gyöngyösi Leventét, Tóth Pétert, Szabó Barnát, Kutrik Bencét, Ott Rezsőt vagy Kecskés D. Balázst.

Néha olyan érzése támad az embernek, hogy művészetellenes korszakban élünk. Ön szerint van jövője egy olyan elit művészeti ágnak, mint a kórusműfaj?

Ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, bár a remény hal meg utoljára. Azt tapasztalom, hogy a karéneklés az emberek fejében a mai napig az amatőr kategóriába tartozik. Még a tágabb zenészszakma is úgy vélekedik az énekkari munkáról, hogy az valami műkedvelő együtt dalolgatás. Pedig ha jól csinálják, ez a művészeti ág hihetetlen energiákat képes megmozgatni.

Mi a koncertjeinken rendre azt tapasztaljuk, hogy a közönség tátott szájjal hallgatja a zenét, és katartikus élmények érik.

Korábban nem is gondolták volna, hogy mit tud nyújtani egy jó énekkar. Ezért kicsit missziós az a tevékenység, amit folytatunk: próbáljuk lebontani az előítéleteket. Néha még a koncertszervezők részéről is azt érzékelem, hogy sokkal inkább vevők a klasszikus zenekari produkciókra, mint hogy kóruskoncertet vállaljanak.

Mit ad az énekkari tagoknak a kórusbeli élet?

A közös munka, az együtt megélt élmények, a koncertek során a siker, az, hogy része vagyok valami világszínvonalú produkciónak, amire egyedül képtelen lennék: mindez olyan érzés, amit nehéz elengedni. Ezért van az, hogy a gyerekkórusból felserdült tagjaink középiskolásként, egyetemistaként is visszavágynak, folytatják a közös munkát. Semmihez sem fogható életörömhöz jutnak. De fontosak számukra a külföldi utazások is Franciaországtól Venezuelán át Japánig, amelyek során erős társas kapcsolatok alakulnak ki köztük, barátságok születnek.

És ne feledkezzünk el az éneklés során felszabaduló örömhormonokól sem, amelyekhez nagyon hozzá tud szokni az ember. De megemlíteném az egyéb járulékos hatásokat is, amikről pszichológiai tanulmány is született már: a közös éneklésnek a tudományos vizsgálatok szerint olyan hatásai vannak, mint például a memóriafejlődés. A kutatók szerint az énekkari tagoknak sokkal jobb az emlékező- és a koncentrációs képességük, mint a színművészeti hallgatóknak. Ezek így együtt a hétköznapi életben is hatalmas előnyt jelentenek.

Említette, hogy sokat utaznak. Gondolom, számtalan kalandot is átéltek együtt.

Ez így van, jó néhány váratlan fordulat akadt. Megesett, hogy valaki nem találta az útlevelét, amely végül a repülőgép egyik hányászacskójából került elő. Vagy amikor egy gyerek elvész, és rohanni kell vissza a biztonsági őrökön keresztül, hogy megtaláljuk. Ezek az esetek képesek riadalmat kelteni, szerencsére azonban a végére mindig minden rendbe jön.

Az utóbbi két év pandémiás helyzete hogyan befolyásolta a működésüket?

Az elején nagyon kétségbeestünk. 2020-ban teljesen leálltunk, ez leginkább az utánpótlás-nevelésben okozott gondot. Katasztrófaként éltük meg, hogy énekórát sem lehet tartani. Ennek most érezzük a hatását. Az a rutin, ahogy korábban a gyerekek nevelése zajlott, megakadt. Kétéves hátrányba kerültünk, és nem tudom, ezt mennyi idő alatt lehet behozni. Ez az éneklés és a hallás színvonalában, valamint a koncentrációs készség visszaesésében érződött leginkább. A Covidnak ez a járulékos hátránya csak nehezen lesz behozható.

A Cantemus Kórust az ön édesapja, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Szabó Dénes alapította. Kézenfekvő volt, hogy ön is karnagy és a kórus vezetője lesz?

Már óvodás koromtól kezdve az énekkari világban éltem. Ott játszottam a próbaterem sarkában, míg édesapám a próbákat tartotta. Így belenőttem, beleszoktam a kóruséletbe. Nem volt kérdés, hogy ezt a hivatást választom, nem vágytam semmi egyébre.

Hogyan telik a karnagy egy átlagos hétköznapja?

Fél nyolckor a fiúénekkarral kezdem a munkát. Délelőtt a hivatásos vegyes kari tagokkal próbálunk, ez délig kitölti az időm. Délután az ifjúsági vegyes karral vagy a fiúkórussal dolgozunk. Csütörtökön és pénteken este a nagy vegyes karral próbálunk, ez este nyolcig tart. Szombat délelőtt is próbálunk, a hétvégém tehát szombat délután kezdődik, kivéve, ha utána koncertezünk.

Szabó Soma karnagy. Fotó forrása: szinkopa2018.efvk.hu

Mivel tölti a kevés szabadidejét?

Ha autóban ülök, zenét hallgatok, főként a Bartók rádiót, de nagyon szeretek regényeket olvasni is. Ezenkívül magam is komponálok és gyakran olvasok verseket, kortárs és klasszikus lírát, jó néhányat kórusművekben is feldolgoztam. Ez nem könnyű feladat. Sok mindenen múlik, hogy egy-egy versből lehet-e énekkari darab. Nagyban számít a szövegsorok hossza: a szabadversek megzenésítése szinte lehetetlen. Ha azonban a szövegnek lüktetése van, mint Weöres Sándor esetében, akkor könnyebb dolgom van.

Mik lesznek a soron következő fellépéseik?

Legközelebb április 21-én 16.30-kor a régi növendékeinkkel lépünk fel a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolában. Ezt követően május 8-án 10-11.30-ig ugyanott lehet velünk találkozni, majd május 14-én 18-19.30-ig hallgathatnak meg minket az érdeklődők szintén a Kodály Zoltán Általános Iskola kórustermében.

A nyitóképen Szabó Soma és a Cantemus Vegyeskar