Alapításának 222. évfordulóját ünnepli a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár

Vincze Máté felidézte, hogy Magyarországon harmadikként alakult meg a Magyar Természettudományi Múzeum, amelyet Festetics Ilonának, Széchényi Ferenc feleségének az ásványgyűjteménye alapozott meg, majd 1825-ben Széchényi Ferenc fia, Széchenyi István alapításával létrejött a Magyar Tudományos Akadémia, és egyre gyarapodtak az intézmények, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy a magyarság értékeit megőrizzék, tudományos igénnyel feldolgozzák és bemutassák. Az államtitkár szerint a 222 év hosszú idő, a Széchényi Ferenc által létrehozott múzeum és könyvtár ez idő alatt sok mindenen ment keresztül. Túlélte az 1848-as szabadságharcot, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, az I. világháborút, Trianont, a holokausztot, a fehér-, majd a vörösterrort, az 1956-os forradalmat és a kommunizmust is.

„Most újra egy szabad és demokratikus országban élhetünk, és ennek az országnak immár évtizedek óta egy megfelelő, Európában is innovatív közgyűjteményi rendszere van, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ. Így a Nemzeti Múzeum, a Széchényi Könyvtár és a Természettudományi Múzeum ismét összeköltözött és egy fedél alatt él tovább” – mutatott rá az államtitkár.

Széchényi Ferenc mintegy 15 ezer könyvet és műtárgyat ajándékozott a magyar nemzetnek, ma a gyűjtemény a hét kiemelt tagintézménnyel több mint 24,5 millió darabot számlál. Ennek a nagy intézménynek a feladata az elkövetkezendő 222 évre, hogy segítse a magyarság túlélését, megismertesse a múltat, értelmezze a jelent és ezáltal előkészítse a jövőt - hangoztatta Vincze Máté.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója szerint 222 év alatt számtalanszor változott a világ, de egyszer sem változott a könyvtár kultúrában betöltött helye és szerepe. Ma is viszonyítási pont, eredet, generációk találkozási helye, közös történetünk őrzője, ahova érdemes visszatérni – mondta, hozzátéve: 222 év után is a hiteles információ és a megnyugtató válaszok lelőhelye a könyvtár, ahol hozzáférhetünk azokhoz a forrásokhoz, amelyek kulturális örökségünket jelentik.

A főigazgató szerint az Országos Széchényi Könyvtár alapításától kezdve nyitottsággal szolgálja a magyar társadalmat. Az OSZK szakemberei ma is elkötelezettek a tudás, a hiteles információ, szakmájuk és embertársaik iránt. Emlékeztetett arra, hogy az OSZK július 1-jén csatlakozott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központhoz. Hat intézmény együttműködésével olyan egyedülálló keret alakult, amelyben az archeológiától a zoológiáig minden tudományterületnek van legalább egy szakembere. Magyarország legnagyobb közgyűjteménye több tízmillió műtárggyal, sokszáz raktári egységgel kiemelkedő projektek lehetőségét kínálja – mutatott rá Rózsa Dávid.

Zsigmond Gábor, a MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy gróf Széchényi Ferenc 1802. november 25-én nyújtotta be azt az ajándékozó okiratot, amelyet másnap I. Ferenc császár a kézjegyével ellátott és jóváhagyott, és ez lett a közös születésnapjuk. Az alapítólevél értelmében többek között könyvtári anyagokból, numizmatikai értékekből és nemesi címerekből állt fel Magyarország első közgyűjteménye. Ismertetése szerint Széchényi Ferenc erre a lépésre legalább másfél évtizeden át készült. Elemi rész volt a gyűjteményi tárgyak rendszerezése, amelyben olyan kiváló szakemberek vettek részt mint Hajnóczy József, Tibor Mihály vagy Alma Károly. A Nagycenken őrzött Hungarica gyűjteményt ők gondozták: több mint 11 ezer nyomtatványt, mintegy 1600 kéziratot, 140 kötetnyi térképet és metszetet, több mint 2000 nemesi címert és 2665 egyedi darabot számláló numizmatikai és régiséggyűjteményt.

Mindkét intézmény magánkezdeményezésként jött létre. „Ezzel a ténnyel joggal büszkélkedhetünk a világban, ugyanis az a kevés nagy közgyűjtemény, amely megelőzött bennünket, így a Louvre, a British Museum és az Ermitázs uralkodói segítséggel jöttek létre” – hívta fel a figyelmet. Magyarországon az MNM és az OSZK 222 évvel ezelőtti születése óta összefonódott a nemzeti mozgalommal – hangsúlyozta Zsigmond Gábor.