S hogy mi mindent kínál egy fesztivál, ahol a vetített és mozgó képé, illetve a mozdulatoké a főszerep? Adrien Mondot, a francia informatikus-zsonglőr egyedülálló produkciója, a Cinématique például olyan akár egy álomszerű utazás algoritmusokból és pixelekből épülő virtuális tájakon, digitális séta a vetített vonalakból, pontokból, betűkből és tárgyakból kirajzolódó térben. Épp mint egy meseszerű videójáték interaktív tánccal, virtuális zsonglőr-mutatványokkal.
Societas Raffaello Sanzio
Majd a legendás olasz társulat, a Societas Raffaello Sanzio ?hang-felelősei? érkeznek egy különös szimfóniával, ahol egy kecske(!) a komponista, és ahol minden zaj, zörej, ritmus és dallam élőben, betűkből-hangokból épül.
Aztán jön Fabien Prioville, a Pina Bausch-nál és a Lalala Human Steps-nél nevelkedett táncos-koreográfus legfrissebb darabja, amely közvetlenül a düsseldorfi ősbemutató után érkezik Budapestre. Mennyire mehet el az előadó, a táncos, saját terrénumát - saját testét, vagy saját konkrét színpadi helyzetét ? meghatározva és védve? Szabad-e egy táncosnak behatolnia idegen területekre, átlépnie konkrét és virtuális határokat, átjutnia a másik térfelére, befolyásolni a másikat, alakítani a másik területét és testét. Ezekre az igen izgalmas kérdésekre keresi a választ a fiatal művész.
Nigel Charnock
Majd egy igazi különlegesség, egészen pontosan egy világpremier: Nigel Charnock nemzetközi hírű koreográfus, Európa szerte ünnepelt előadóművész, aki az Arts Council szerint igazi brit nemzeti kincs, most a Forte Társulattal dolgozik ? nem is akármilyen témában. A magyar történelem zűrzavarosnak is nevezhető epizódjai által inspirált darabban többek közt Petőfi-versek, valamint magyar zenék is felcsendülnek majd?
A vizuális csemegék sora persze itt még nem ért véget: a mozi szerelmeseinek ARTE filmekkel kedveskedik a Művész Mozi és a Francia Intézet. A filmvásznon olyan legendás színházi alkotók és táncművészek portréja rajzolódik kit, mint a rendező Patrice Chéreau, vagy a táncos-koreográfus Maguy Marin és Sidi Larbi Cherkaoui. S ha már portré, ráadásképp egy város portréja: Fabienne Rousso-Lenoir dokumentumfilmje az 1920-as évek Berlinjét idézi meg. Aztán jubileumi koncerttel és a koncerthez kapcsolódó speciális látványvilággal, vetítéssel érkezik a Zagar zenekar, majd természetesen a hagyományokhoz híven fiatal művészek új projektjeinek, munkabemutatóknak is helyet ad a Képek Ideje ? Temps d?Images Fesztivál: lesz itt majd izgalmas, színes-hangos, különleges, 3 dimenziós Peer Gynt és saját audiovizuális jelrendszeren át kommunikáló Hamupipőke-színház, színészek nélkül.
