Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója bevezetőjében elmondta: a századfordulón minden komolyabb, művészetekkel foglalkozó intézmény megjelentetett egy évkönyvet. A MANK ezt a hagyományt folytatva adta ki a kötetet, mely azzal a céllal született, hogy ?egyrészt nyomot hagyjunk, másrészt megtiszteljük, elismerjük egymást? ? mondta a főigazgató. Hozzátette: összművészeti törekvést valósítottak meg.
Rácz András, a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft., amely az évkönyvek terjesztéséért felel, munkatársa elmondta: mély kulturális öntudattal kell rendelkeznie annak, aki megvásárolja ezt a kötetet, és ?sajnos kevés ilyen ember van?. Ezért a közkönyvtárakba és az iskolai könyvtárakba mindenképpen fognak eljuttatni példányokat.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte, hogy olyan értékes kiadványról van szó, amely maradandó és időtálló, mely kicsit a lelkivilágunk keretmetszetét is adja. A könyvben az Írószövetség számot vet a munkájával, és képet ad a jövő művészeinek is arról, hogyan kell alkotniuk ? jegyezte meg.
Verebes György képzőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője szerint a könyvben olyan közösségben, a kötet lapjain van jelen az alkotók jelentős része, amely szinte ?fizikai helyszínnel ér fel?.
Jánosi Zoltán, a Magyar Napló főszerkesztője a kötetről megjegyezte: összefogja mindazt a törekvést, amelyet a MANK képvisel, vagyis, hogy a különböző művészeti ágak kommunikáljanak egymással. Mint mondta: ?az alkotó gondolkodás mindig divat?.
Mascher Róbert iparművész, a FISE elnöke megtisztelőnek nevezte, hogy helyet kaptak a könyvben. Hiszen ?nagyon fontos, hogy az emberek tudjanak rólunk, iparművészekről?.
A beszélgetés résztvevői körbejárták az utánpótlás kérdéskörét is. Szentmártoni János elmondta, hogy két, fiatal írókat, költőket tömörítő szervezet van jelenleg: a Fiatal Írók Szövetsége és a József Attila Kör. Ezek mellett a Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága létezik mint írókat és költőket a tagjaik sorában tudó egyesület, ám azt tapasztalják, hogy a rendszerváltás után született fiatalokat nem vonz egy ilyen struktúrában működő szervezet.
Jánosi Zoltán ugyanakkor hozzátette: a Magyar Napló szerkesztőségében 35-40 éves fiatalokkal van körülvéve, aminek kifejezetten örül, probléma azonban szerinte is van. ?Az irodalom maga az irodalmi élet, csakhogy az ilyen összejöveteleken egyre kevesebb fiatal vesz részt. Az író-olvasó találkozókon például alig van ? akár magyar szakos ? egyetemista, fiatal. Pedig nagyon is vissza kellene adni az irodalomban való részvétel becsét a fiataloknak. ?Azt, hogy az irodalomi élet, az irodalom művelése, hallgatása, az odafigyelés érték? ? hangsúlyozta a főszerkesztő.
Verebes György szerint a képzőművészetben a mester-tanítvány viszony kialakítása a kulcs, hiszen lényeges, hogy a generációk közötti különbségeket át lehessen hidalni.
?Küzdeni kell a fiatalokért, és ebben nagy felelőssége van az idősebb generációknak. Nekünk kell szocializálnunk őket? ? mondta dr. Hóvári János. Hozzátette: a tartalmat viszont ? hogy számukra is fogyasztható legyen ? át kell transzformálni az új, digitális világ igényei szerint.
Mascher Róbert úgy vélte: valóban nehéz a fiatalokat mozgósítani, ám fontos, hogy ?együtt kell fáradozniuk az alkotóművészeknek azért, hogy a társadalom elfogadja őket. Ilyen szempontból az időseknek és a fiataloknak össze kell tartaniuk? ? zárta gondolatát a FISE elnöke.
A több mint 150 oldalas kiadvány a képző- és az iparművészet, a fotóművészt, az irodalom mellett a Zrínyi-emlékévvel, a Kaszás Attila-díjjal, művészeti ösztöndíjakkal, alkotóházakkal és művésztelepekkel is foglalkozik.
A kiadványban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntője mellett olvasható egy interjú a művészetek párhuzamos működéséről Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével; míg a Művészek hazánk követei című interjúban Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszél.
A képzőművészet témájában Aknay János, Farkas Ádám, Ledényi Attila és Dan Reisinger szólal meg a kötetben, míg az iparművészeti fejezetben mások mellett Cselovszki Zotlán, Mascher Róbert és Selján Márk Endre gondolatai olvashatók. A fotóművészetről Benkő Imre, Puklus Péter, Bahget Iskander, Alapfy László és Fazekas István nyilatkozott a szerzőknek.
Az irodalmi fejezetben Szentmártoni Jánossal olvasható interjú, aki összegzi a nemzetközi könyvvásárokat, de az Írószövetség elnöke megosztja gondolatait a MANK szervezésében megvalósuló rendhagyó irodalomórákról is, valamint megemlékezik Csoóri Sándorról, Esterházy Péterről és Oláh Jánosról. Emellett a fejezet egy-egy Konrad Sutarskival és Lackfi Jánosal készült interjút is tartalmaz.
A zene témájában Szamosi Szabolcs és Strausz Kálmán szólalt meg, míg Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója a Bartók-emlékévről, Selmeczi György pedig Kocsis Zoltánról emlékezik meg.
A Zrínyi-emlékév kapcsán Pálffy Gézával, Fodor Pállal, Varga Szabolccsal és Kőnig Frigyessel olvasható interjú a MANK új kiadványában.
Szíjjártó Anita, MTI
Fotó: Csákvári Zsigmond
