A jelentés szerint megrongáltak és beszennyeztek többezer éves műemlékeket: szétzúzták a Marduk templomtól a királyi palotáig vezető 3600 éves felvonulási út téglaburkolatát, megrongálták a II. Nabukodonozor pecsétjével ellátott téglafalat.
A rombolás nagyjából azzal egyenértékű "mintha a Stonehengen nyitnának katonai bázist" - mondta el a BBC-nek John Curtis, a British Museum jelentését készítő szakértő.
Körülbelül egy 300 ezer négyzetméteres területet letaroltak, tömörített sóderrel burkolták le, majd kémiai anyagokkal kezelték, mely elszennyezte a régészeti lelőhelyeket.
Az iraki kormány megbízásából felmérést készítő Curtis személyesen körülbelül egy tucat ásatási rétegeket átvágó lövészárkot számolt össze, melyek közül az egyik 170 méter hosszú. A British Museum közel-keleti részlegének vezetője szivárgó üzemanyagtárolót is talált a területen.
Az Istár-kapu sárkányait megrongálták, láthatóan valaki nekiállt leszedni a díszítő téglákat. A katonai homokzsákok megtöltéséhez használt homokba is jelentős számban keveredtek bele régészeti értékű darabok.
Babilón, az i.e. 605-től 562-ig hatalmon lévő Nabukodonozor királyok fővárosa, melyet a történeti emlékezet az i.e. 1728-tól 1686-ig uralkodott Hammurápi legendás törvényei, Szemirámisz állítólagos függőkertjei, Bábel tornya vagy Nagy Sándor halála kapcsán őrzött meg.
Régészeti emlékeit már részben a századforduló régészeti expedíciói során a berlini Pergamon Múzeumba szállították, részben többnyire vitatott restaurációs módszerrel állították helyre a helyszínen. Ilyenek az ókori seregek felvonulási útját szegélyező egyes falak, az Istár-kapu föld alól kiásott, festetlen, ám a Berlinben láthatókhoz hasonló állatalakos téglákból álló részletei. Babilon hajdani görög színházát a feltételezések szerint a Bibliában is említett Bábel tornyából maradt romdomb oldalába építettek.
Bár Babilon 2004 áprilisi elfoglalásákor az amerikai hadsereg éppen a műemlékvédelem szempontjait hangoztatta, végül mégis az iraki hadműveletek katonai bázisaként használták a Bagdadtól alig 90 kilométerre északra található területet.
Curtis nemzetközi vizsgáló bizottság felállítását javasolta a katonák által okozott károk leltárának összeállítására, amelynek szakembereit az irakiak választanák ki.
Mit gondol? Ilyen esetben mi a feladata az örökségvédelemnek? Írja meg véleményét!
