A budapesti belváros olyan gazdag szecessziós műemlékekben, hogy sokszor néhány lépésen belül is látnivalók sokaságában tobzódhat az érdeklődő. A VI. kerületi Munkácsy Mihály utca egy rövid szakaszán a szecesszió két hazai nagymestere, Kőrössy Albert Kálmán és Vágó József alkotásaiban gyönyörködhetünk, a rövid séta alatt páratlan iparművészeti szépségek sora állítja meg a járókelőket.

Schiffer-villa

Schiffer Miksa korának egyik leggazdagabb építési vállalkozója és mecénása volt, aki saját lakóházának megtervezésére Vágó Józsefet, a kor egyik legelismertebb építészét kérte fel. Vágóra jellemző volt, hogy az épületekre összművészeti alkotásként tekintett, vagyis a legapróbb részletekig, a harmóniára erősen ügyelve tervezte meg őket. 1910 és 1912 között, késő szecessziós stílusban épült fel a villa, amely a megrendelő Schiffer kérésének megfelelően nem utcafrontra, hanem jóval hátrébb, a kertben kapott helyet kimondottan egyszerű külső homlokzattal: a megrendelő a kíváncsi tekintetek elől szeretett volna elbújni. Az egyszerű külsőhöz képest a villa belső kialakítása káprázatos, iparművészeti és képzőművészeti alkotások sora díszítette és díszíti a mai napig. 

Kernstok Károly tervezte üvegablak a Schiffer-villában

Vágó úgy alakította ki a tereket, hogy a felkért művészek alkotásai minél jobban érvényesüljenek, így a hall egyik falát a Kernstok Károly festőművész tervezte, Róth Miksa készítette impozáns ólomüveg ablak foglalja el. A hall Zsolnay-kerámia falburkolatai és virágtartói, a padlómozaikok, az intarziás ajtók a szecessziós kézműipar csodás remekei. Bár a pompás terem napjainkban már nem teljesen eredeti állapotában tündököl, mai megjelenése alapján könnyen elképzelhető a villa egykori fényűző szépsége. Schiffer Miksa művészetpártolóként kora jelentős festőművészeitől rendelt műalkotásokat villájába, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Rippl-Rónai József is készített pannókat a család számára.

Rippl-Rónai József: Schiffer Miksáné lányaival (A Schiffer-villa pannója), a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből

Vágó József még a legapróbb részletet is személyessé tette azzal, hogy megrendelője monogramját belekomponálta a berendezési tárgyakba: a kilincsek rozettáin, az ólomüveg ablakokon, a szekrények intarziamintáján is kiolvashatók az „S” és „M” betűk. A tervező legkedveltebb motívumai, a madarak pedig mindenütt, a falakon, az ablakokon, de még a padlón is „repkednek”.

Schiffer-villa

A múzeumból kilépve, pár lépés után a Schiffer-villa egyszerű külső megjelenésével szemben egy kimondottan hivalkodó, kapuja felett táncoló női alakokkal díszített lakóház található.

A Kőrössy Albert Kálmán tervezte Sonnenberg-ház (Munkácsy Mihály utca 23.)

A Sonnenberg-ház egykori építtetőjéről, Sonnenberg Imre kereskedőről kapta a nevét, aki az Epreskert közelében, kellemes környezetben, vagyoni helyzetét elegánsan prezentáló palota tervezésére kérte fel a magyaros szecesszió egyik legjelentősebb alakját, Kőrössy Albert Kálmánt. A földszinten üzlethelyiségekkel, két emeleten háromszáz és hatszáz négyzetméteres lakásokkal, Róth Miksa műhelyéből kikerült üvegablakokkal, Maróti Géza készítette angyalszobrokkal, virágos vakolatdíszekkel, hullámzó oromzattal, üvegmozaikokkal csodás ékszerdobozt álmodott a tervező megrendelője számára.

A lépcsőház

 A 2. világháborút csodával határos módon nagyobb károk nélkül vészelte át az épület, az 1970-es évek IKV-felújítása azonban teljesen lepusztította a Sonnenberg-házat. Épületdíszeitől megfosztották, emeletráépítéssel a ház és a lépcsőház eleganciáját is derékba törték, Róth Miksa üvegablakait kalapáccsal törték ki, helyére a korban szokásos igénytelen, sárga drótos üveget tették. Szerencsére a ház jelenlegi lakóközössége az épület eredeti szépségének visszaállításán munkálkodik, a külső homlokzat így már részben eredeti pompában tündököl, az üvegablakok helyreállítása is terveik között szerepel.

Kőrössy Albert Kálmán tervezte épületek egymás mellett: Szondi utca 71. és Munkácsy Mihály utca 23.

Külön érdekesség, hogy a Sonnenberg-ház szomszédjában, a Szondi utcában is Kőrössy Kálmán Albert tervezte bérház áll. Megrendelője egy özvegyasszony volt, kinek jóval szerényebb anyagi lehetőségei az épület külső megjelenéséről is könnyen leolvashatók.

A VI. kerület főgimnáziuma a Munkácsy Mihály utca 26. alatt

Kőrössy Albert Kálmán másik jelentős alkotása, a VI. kerület főgimnáziuma, a jelenlegi Kölcsey Ferenc Gimnázium szintén a Munkácsy utcában található. Érdekesség, hogy a Schiffer-villa tervezője, Vágó József szintén adott be pályázatot erre az iskolaépületre, pályamunkáját díjazták is, a megrendelést azonban Kőrössy nyerte el.

1909-ben adták át az óriási épületet, amely 650 férőhelyével a VI. kerület diákjainak iskoláztatási problémáit egy csapásra megoldotta. A magyaros szecesszió mestere U alakú tervezésével egy óriási, jól kihasználható, félig zárt iskolaudvart is kialakított a diákok számára. Világos folyosók és tantermek, tágas lépcsőházak, hullámzó oromzatok, csipkézett tetők, kovácsoltvas korlátok és ablakrácsok díszítik az épületet.

A Kölcsey Ferenc Gimnázium lépcsőháza

Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik az épület eredeti állapotát fenntartani, néhány tanterem, például a kémia előadó is a Szépművészeti Múzeum restaurátorai által felújított berendezési tárgyakkal, köztük mozgatható táblákkal büszkélkedik.

Gábor fiúinternátusa, Munkácsy Mihály utca 21.

A városi séta kultúrtörténeti érdekességekre is felhívta a figyelmet. A Schiffer-villa szomszédságában méretes felirat hirdeti, hogy itt található Gábor fiúinternátusa. Gábor Ignác műfordító és irodalomtörténész 1911 és 1944 között működtette a Munkácsy utcában iskoláját, itt tanult többek között Kertész Imre is. A nyolc nyelven beszélő, az oktató-nevelő munkát hivatásának tekintő egykori professzornál tanultak proli gyerekek és nemesi családok sarjai is. A tehetségeket felkaroló iskolalapító gyakran ellenszolgáltatás nélkül vállalta az oktatást, sőt volt, hogy saját költségén fogadott tanárt a diák felzárkóztatására vagy épp tehetségének kibontakoztatására.

Kiemelt kép: a Vágó József tervezte Schiffer-villa (Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum), Munkácsy Mihály utca 19/b.