Amikor a szecessziós sétán csak a szemünk fárad

A budapesti belváros olyan gazdag szecessziós műemlékekben, hogy sokszor néhány lépésen belül is látnivalók sokaságában tobzódhat az érdeklődő. A VI. kerületi Munkácsy Mihály utca egy rövid szakaszán a szecesszió két hazai nagymestere, Kőrössy Albert Kálmán és Vágó József alkotásaiban gyönyörködhetünk, a rövid séta alatt páratlan iparművészeti szépségek sora állítja meg a járókelőket.

Schiffer Miksa korának egyik leggazdagabb építési vállalkozója és mecénása volt, aki saját lakóházának megtervezésére Vágó Józsefet, a kor egyik legelismertebb építészét kérte fel. Vágóra jellemző volt, hogy az épületekre összművészeti alkotásként tekintett, vagyis a legapróbb részletekig, a harmóniára erősen ügyelve tervezte meg őket. 1910 és 1912 között, késő szecessziós stílusban épült fel a villa, amely a megrendelő Schiffer kérésének megfelelően nem utcafrontra, hanem jóval hátrébb, a kertben kapott helyet kimondottan egyszerű külső homlokzattal: a megrendelő a kíváncsi tekintetek elől szeretett volna elbújni. Az egyszerű külsőhöz képest a villa belső kialakítása káprázatos, iparművészeti és képzőművészeti alkotások sora díszítette és díszíti a mai napig. 

Vágó úgy alakította ki a tereket, hogy a felkért művészek alkotásai minél jobban érvényesüljenek, így a hall egyik falát a Kernstok Károly festőművész tervezte, Róth Miksa készítette impozáns ólomüveg ablak foglalja el. A hall Zsolnay-kerámia falburkolatai és virágtartói, a padlómozaikok, az intarziás ajtók a szecessziós kézműipar csodás remekei. Bár a pompás terem napjainkban már nem teljesen eredeti állapotában tündököl, mai megjelenése alapján könnyen elképzelhető a villa egykori fényűző szépsége. Schiffer Miksa művészetpártolóként kora jelentős festőművészeitől rendelt műalkotásokat villájába, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Rippl-Rónai József is készített pannókat a család számára.

Vágó József még a legapróbb részletet is személyessé tette azzal, hogy megrendelője monogramját belekomponálta a berendezési tárgyakba: a kilincsek rozettáin, az ólomüveg ablakokon, a szekrények intarziamintáján is kiolvashatók az „S” és „M” betűk. A tervező legkedveltebb motívumai, a madarak pedig mindenütt, a falakon, az ablakokon, de még a padlón is „repkednek”.

A múzeumból
kilépve, pár lépés után a Schiffer-villa egyszerű külső megjelenésével szemben egy
kimondottan hivalkodó, kapuja felett táncoló női alakokkal díszített lakóház
található.

A Sonnenberg-ház
egykori építtetőjéről, Sonnenberg Imre kereskedőről kapta a nevét, aki az
Epreskert közelében, kellemes környezetben, vagyoni helyzetét elegánsan
prezentáló palota tervezésére kérte fel a magyaros szecesszió egyik
legjelentősebb alakját, Kőrössy Albert Kálmánt. A földszinten üzlethelyiségekkel,
két emeleten háromszáz és hatszáz négyzetméteres lakásokkal, Róth Miksa
műhelyéből kikerült üvegablakokkal, Maróti Géza készítette angyalszobrokkal,
virágos vakolatdíszekkel, hullámzó oromzattal, üvegmozaikokkal csodás
ékszerdobozt álmodott a tervező megrendelője számára.

 A 2. világháborút csodával határos módon nagyobb károk nélkül vészelte át az épület, az 1970-es évek IKV-felújítása azonban teljesen lepusztította a Sonnenberg-házat. Épületdíszeitől megfosztották, emeletráépítéssel a ház és a lépcsőház eleganciáját is derékba törték, Róth Miksa üvegablakait kalapáccsal törték ki, helyére a korban szokásos igénytelen, sárga drótos üveget tették. Szerencsére a ház jelenlegi lakóközössége az épület eredeti szépségének visszaállításán munkálkodik, a külső homlokzat így már részben eredeti pompában tündököl, az üvegablakok helyreállítása is terveik között szerepel.

Külön
érdekesség, hogy a Sonnenberg-ház szomszédjában, a Szondi utcában is Kőrössy
Kálmán Albert tervezte bérház áll. Megrendelője egy özvegyasszony volt, kinek jóval
szerényebb anyagi lehetőségei az épület külső megjelenéséről is könnyen
leolvashatók.

Kőrössy Albert Kálmán másik jelentős alkotása, a VI. kerület főgimnáziuma, a jelenlegi Kölcsey Ferenc Gimnázium szintén a Munkácsy utcában található. Érdekesség, hogy a Schiffer-villa tervezője, Vágó József szintén adott be pályázatot erre az iskolaépületre, pályamunkáját díjazták is, a megrendelést azonban Kőrössy nyerte el.

1909-ben adták át az óriási épületet, amely 650 férőhelyével a VI. kerület diákjainak iskoláztatási problémáit egy csapásra megoldotta. A magyaros szecesszió mestere U alakú tervezésével egy óriási, jól kihasználható, félig zárt iskolaudvart is kialakított a diákok számára. Világos folyosók és tantermek, tágas lépcsőházak, hullámzó oromzatok, csipkézett tetők, kovácsoltvas korlátok és ablakrácsok díszítik az épületet.

Az iskola
lehetőségeihez mérten igyekszik az épület eredeti állapotát fenntartani, néhány
tanterem, például a kémia előadó is a Szépművészeti Múzeum restaurátorai által
felújított berendezési tárgyakkal, köztük mozgatható táblákkal büszkélkedik.

A városi séta kultúrtörténeti érdekességekre is felhívta a figyelmet. A Schiffer-villa szomszédságában méretes felirat hirdeti, hogy itt található Gábor fiúinternátusa. Gábor Ignác műfordító és irodalomtörténész 1911 és 1944 között működtette a Munkácsy utcában iskoláját, itt tanult többek között Kertész Imre is. A nyolc nyelven beszélő, az oktató-nevelő munkát hivatásának tekintő egykori professzornál tanultak proli gyerekek és nemesi családok sarjai is. A tehetségeket felkaroló iskolalapító gyakran ellenszolgáltatás nélkül vállalta az oktatást, sőt volt, hogy saját költségén fogadott tanárt a diák felzárkóztatására vagy épp tehetségének kibontakoztatására.

Kiemelt kép: a Vágó József tervezte Schiffer-villa (Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum), Munkácsy Mihály utca 19/b.