Mint ismeretes, Hobbes I. Károly király (1600-1649) hű támogatója volt, de az csak egy nemrégiben előkerült levélből derült ki, hogy a Leviatán szerzője tanácsokat is osztogatott a Parlament által később lefejezett uralkodónak: arra kérte, csábítsa át táborukba az ellenség flottaparancsnokát, Robert Richet, Warwick grófját, s győzze meg, hogy tudását inkább az ő oldalukon kamatoztassa tovább. A filozófus John Evelyn angol író apósának, Richard Browne-nak, a király franciaországi követének adta át a levelet. A kézírás megegyezik Hobbeséval, a dokumentumon pedig a következő szöveg olvasható: "Proposition. E. of Warwick &ct. T. H."
"Nem tudunk más ilyen írásról, ami Hobbes tollából származna" ? közölte Noel Malcolm, az oxfordi All Souls College kutatója. Malcolm kifejtette: Hobbes politikai írásai általában absztraktak voltak, de ebben az esetben elég egyértelműen fogalmazott a filozófus. A dokumentumot a The Historical Journal legújabban számában tették közzé.
1643-ban még a royalistáknak állt a zászló, s Londonon kívül nagy területet tudhattak magukénak. Az év végén azonban a skótok beavatkoztak a parlamentiek oldalán, majd 1644 februárjában átlépték a határt; Hobbes ekkor írhatta levelét, amelyben hangot ad félelmének, jelesül annak, hogy a skótok Svédországot is belerángathatják a háborúba.
Hobbes abban reménykedett, hogy sikerül átcsábítani Warwick grófját a monarchistákhoz, és magával hozza a parlamentiek flottáját is. Malcolm szerint ennek esélye egyenlő volt a nullával, mindenesetre ha ez mégis bekövetkezett volna, akkor az megfordíthatta volna a háború kimenetelét.
A filozófus mindent megtett, hogy Rich a royalisták táborába kerüljön. Ez azért is érdekes, mert politikai írásaiban ? legalábbis egy stabil államban ? Hobbes a megvesztegetés mindennemű formáját visszautasította, a mostani helyzet azonban egyedülálló volt: a királyság léte forgott kockán. "Úgy gondolta, hogy majdnem minden eszközt fel kell használni a háború befejezéséhez és a király uralmának restaurálásához" ? magyarázta Malcolm.
