Amikor a történelem csak díszlet

Kultpol

Vágy és vezeklés (2007)

A történet: Ian McEwan regényének adaptációjában a kertész fia beleszeret munkaadója lányába, ám annak húga félreért egy szökőkútbeli mártózást, és féltékenységével mindenki életét tönkreteszi. A feloldozás a film végén csak költői formában érkezik meg.

A háttér: A 30-as évek vidéki Angliája után csöppenünk a dunkerque-i kiürítés helyszínére, amelyet a rendező egy nagyszabású, részletes és hihetetlennek ható tablón mutat be. A második világháború egyik kevéssé ismert fejezete a filmnek köszönhetően felejthetetlenné vált.

Miért szeretjük: Az alkotás hangulata utolérhetetlen, a rendezés, a színészek és az operatőr munkája pedig az idei Oscar-szezon egyik leginkább esélyes mozgóképévé varázsolta az irodalmi alapanyagot.

A Da Vinci-kód (2006)

A történet: Nincs olyan ember a földön, aki ne ismerné az ezredforduló összeesküvés-elméletét: Jézus viszonyát Mária Magdolnával, és az abból született örököst, akinek utódai még ma is élnek.

A háttér: Dan Brown szinte mindent összeszedett, amit csak tudott - Leonardo festményeitől a szabadkőműveseken át a Szent Grálig. A történet ettől még hihetetlen és hiteltelen. Ha komolyabb konspirációkra vágyik, a Foucault-ingát ajánljuk.

Miért szeretjük: Hozzáállás kérdése, tisztes iparosmunka vagy halvány adaptáció. Mindenesetre a kódokat digitális effektek hangsúlyozzák, hogy még a töriből gyengébb osztályzatokat szerző nézők is megértsék a mondandót.

The Man from Earth (2007)

A történet: Búcsúra készül a baráti társaság: egyikük utazása előtt azzal sokkolja egyetemi kollégáit, hogy ő valójában cro-magnoni ősember, aki kétezer évvel ezelőtt forradalmi dolgokkal kísérletezett. A szkepszist hirtelen hit, majd kiábrándulás követi.

A háttér: A történet a fantázia szüleménye, a "mi lett volna ha" típusú fejtegetések azonban ebben az esetben igen elmésen, könnyedén és szellemesen mutatják be, hogy miként is érvényesülne egy 14 ezer éves távoli rokon a mai világban. A kétkedő biológus, régész, antropológus és pszichiáter jelenléte (ál)tudományos jelleget kölcsönöz a beszélgetésnek.

Miért szeretjük: 
A film nem a hollywoodi óriásprodukciók eszköztárával hódít, a párbeszédekre épülő sztori mégis lenyűgöz és hamar magával sodor. Csak remélni tudjuk, hogy egy magyar forgalmazó lehetőséget lát majd a tavalyi év egyik legjobb független filmjének behozatalában.

Tökéletes trükk (2006)

A történet: Egy tragikus haláleset után őrült versengés kezdődik két tehetséges illuzionista között, akik mindketten a tökéletes trükköt szeretnék megtalálni. Ez végül mindkettejüknek sikerül, a kérdés már csak az, kinek mekkora árat kell fizetni érte.

A háttér: Az előző századforduló korának Angliája mellett a modern tudomány egyik igen kevéssé értékelt zsenijével is találkozhatunk: Tesla kísérletei, az elektromosság térhódítása és a feltaláló Edisonnal vívott, szinte csak épphogy érzékeltetett küzdelme félelmetes erővel jelenik meg a filmvásznon.

Miért szeretjük: Nolan filmjében a történelem csak háttér, nem tulajdonítunk neki fontosságot, de szerves részét képezi az eseményeknek.

Amerikai gengszter (2007)

A történet: Egy manhattani nyomozó szembekerül a helyi alvilág drogbárójával, aki alacsony áraival és új kábítószer terjesztési módszereivel emelkedett fel. A hasonló alkotásokban megszokott módon a rendőrök is korruptak, így a férfinak egyedül kell leszámolni nemezisével.

A háttér: Ridley Scott a hatalmas eposzok helyett most a Keresztapa világát varázsolta a 70-es évek elejének Harlemjébe, kedvenc színészével, Russel Crowe-val a főszerepben, aki frufrut növesztett a szerep kedvéért. A rendezőtől megszokott pontosság ebben a filmben is megjelenik, és a valóság nem olyan idilli, mint a YMCA-fiúk bulija.

Miért szeretjük: Scott jelen esetben eltalálta a megfelelő hangulatot, ám akit nem győzött meg, biztos lehet abban, hogy egy-két éven belül érkezik a direktor saját, akár egy órával is hosszabb verziója.

Taxidermia (2005)

A történet: Három történet, három kor, három férfi. Nagyapa, apa, fiú. Egy tisztiszolga, egy élsportoló és egy preparátor mester. A Parti Nagy Lajos novellái alapján készített családtörténet olyan 20. századi valóságot vetít elénk, amely Szabó István napfényes világától igencsak eltér.

A háttér: A szürreális sztori az első világháború, a kommunista-szocialista Magyarország és a kiüresedett 90-es évek idejébe kalauzol. A hangsúly az egyéni nyomorúság és a tönkrement sorsok művészi megformálásán van.

Miért szeretjük: Nehéz lenne azt állítani, hogy a film szerethető, viszont az erőteljes képek felejthetetlenül beleégnek a nézőbe.

Hideghegy (2003)

A történet: Egy katonának sorozott fiú az édenkertből a földi pokolba csöppen, ám a vérszivattyú borzalmai helyett inkább a családot választaná, és hazaszökik szerelméhez. Ez persze nem olyan könnyű, mint korábban gondolta.

A háttér: Az amerikai polgárháború csak ritkán látható a filmvásznon; Gettysburg borzalma, vagy a szökevényekre vadászó polgárőrök félelmetes valóságot festenek elénk.

Miért szeretjük: A még lerongyolódva is kisminkelt Nicole Kidmant Jude Law szeretné viszontlátni, a filmet a magyar nézők számára Az angol beteg miatt kedves, és már történelmi gyakorlatot szerzett Anthony Minghella rendezte. Pluszpont, hogy mindezt a Kárpátokban forgatták.

A jó, a rossz és a csúf (1966)

A történet: Három kétes alak egy elásott aranyszállítmány nyomába ered, a szálak bogozgatása közben pedig végigjárhatjuk az amerikai polgárháború színtereit a hadifogolytábortól egészen a csatatérig és a kihalt, deszkafejlécektől hemzsegő temetőig.

A háttér: Leone a spagetti-westernek készítése során egy átmeneti kornak állított máig maradandó emlékművet: bár a hazai iskolákban szinte semmit nem tanítanak a határvidék valóságáról, a Volt egyszer egy vadnyugat vasútépítése, a dollár-filmek mexikói közege és a polgárháborús kegyetlenség embertelensége sokunk számára alapélmény.

Miért szeretjük: Szinte minden percéért; örök klasszikus; film- és történelemrajongóknak kötelező alkotás.

Parfüm (2006)

A történet: A világ legismertebb kultrendezője, Stanley Kubrick egyik megvalósulatlan álma végül egy német direktor segítségével került a filmvászonra. Bár Kubrick a regényt a szagok érzékeltetésének lehetetlensége miatt megfilmesíthetetlennek tartotta, ebben az esetben a technikai korlátokat feszegetik.

A háttér: Milyen lenne az ideális  történelmi film szagokkal - tehetjük fel a kérdést, és bár egyelőre nincs válasz, az alkotás után a virtuális bűz mindenkinek orrában megmarad. A higiénia történetének kedvelői élvezettel nézhetik végig, ahogy a kora újkor mocskos világa minden képzeletet felülmúl.

Miért szeretjük: A különös gyilkosságok, és a tökéletes illat készítése a furcsa és egyáltalán nem szerethető főszereplővel együtt emlékezetes filmélmény.