Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Ez mind ott van Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében, ami több mint száz év elteltével sem veszített a varázsából. Az élet nagy pillanatait egy csapat gyermek sorsán keresztül ábrázoló történet most hangoskönyv formájában, Vecsei H. Miklós hangján elevenedik meg újra.

Neumann Ferenc 1905-ben volt tanárai felkérésére folytatásos regényt írt az egykori Lónyay Utcai Református Főgimnáziumban szerzett iskolai emlékei alapján. Akkor már Molnár Ferenc néven. A műből nemrég készült hangoskönyv online bemutatóján Nyáry Krisztián elmondta: a regény 1907-es megjelenése óta 1000-nél is több kiadást ért meg, közel két tucat nyelvre fordították le, készült belőle némafilm és hangosfilm, sok országban szerepel a kötelezők vagy az ajánlott olvasmányok között. Talán ez ma a legismertebb magyar irodalmi mű. 

Értelmezése is sokféle. Nyáry Heller Ágnes elemzését idézte fel, amely szerint A Pál utcai fiúkat bizonyos értelemben az asszimiláció történetének is tekinthetjük. Az esztéta úgy látta, hogy a regényben benne van az egész 20. századi történelem. Molnár valahogyan előre megérezte az 1900-as évek nagy kérdéseit. Hogyan választunk magunknak közösséget? Hogyan kapcsolódunk egy csoporthoz? Mi az a közösségi élmény és mit jelent az ebből való kitaszítottság? Heller értelmezésében ezek A Pál utcai fiúk legfontosabb kérdésfelvetései. E tekintetben Molnár művét a hazaszeretet regényének is tekinthetjük. Nyáry szerint, ha egy-egy filmes vagy színházi adaptációból e kérdésfelvetések nem jelennek meg, akkor elcsúszik a feldolgozás. De minek kell teljesülnie ahhoz, hogy a regény hangoskönyv formájában is „átmenjen”? 

Forras: mora.hu

Dóka Péter, a Móra Kiadó irodalmi szerkesztője elmondta, hogy a kiadó korábban nagyon sok hangoskönyvet adott ki, de ezek nem fogytak úgy, ahogy szerették volna. Úgy látják, hogy az utóbbi időkben, ahogy a rádiójátékoknak, úgy a hangoskönyveknek is leáldozott az ideje. Az utóbbi időben tehát csak akkor készül hangoskönyv, ha nagyon erős motivációt éreznek rá. „Ha olyan a csillagok együttállása.” Most pedig nyilvánvalóan olyan volt, hiszen A Pál utcai fiúknak mindenképpen új lendületet adott Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián közös színpadi adaptációja, amely 2016 óta óriási sikerrel fut a Vígszínház színpadán. Ez a musical felfrissítette Molnár művét, ezáltal tükröt tart jelen korunknak is.

A regényt Vecsei H. Miklós olvassa fel, aki maga is szerepel ebben az előadásban, Nemecsek Ernőt alakítja. A színész bevallotta: ő gyerekként nem olvasta a művet, csak az olvasópróbán került azzal érzelmi viszonyba. A musical rendezője, Marton László azonban ráébresztette arra, hogy benne is megbújik egy Nemecsek Ernő. Nem szereti, ha igazságtalanság történik, és nem viseli, ha bántják azt, aki gyengébb.

Vecsei elmondta: habár színpadon rengetegszer átélte már ezt a történetet, a művet felolvasni mégis kihívás volt számára. Egy hangoskönyvet elkészíteni teljesen más műfaj, mint a színjátszás, itt ugyanis nemcsak egyetlen karaktert kell megformálnod, hanem az összeset. „Olvasva nagyon nehéz hangsúlyozni. A mondat kezdeténél már jól kell mondanod a mondat végét is, emiatt csak egy előre megtanult szöveget lehet igazán jól olvasni. Erre nekem nem volt kapacitásom, ezért mindig úgy kellett elkezdenem a mondatokat, hogy azoknak a vége is működjön, akár vessző, akár pont, akár kérdőjel vagy felkiáltójel szerepelt ott. Ez volt nagyon nehéz” – magyarázta Vecsei, majd bevallotta, hogy az első két fejezetnél ez nem is ment igazán, ezért azokat újra felolvasta, amikor az egésznek a végére ért. 

A színész elárulta azt is, hogy benne előadásról előadásra változik a mű, a szerep. „Amikor Nemecsekként beállok, mindig előre meg kell beszélnem magammal, hogy az adott nap mi az az objektív igazság, amiért érdemes meghalnom”. Ettől lesz a darab számára mindig új és élő. Ha nem lenne meg az aznapi igazság, akkor egy idő után elunná a szerepet. 

Jelenet az elődásből
Forrás: MTI

A hangoskönyv készítése során a regény újabb rétege tárult fel számára: „A felolvasás során találkoztam Boka lelkével, és rájöttem, hogy a tesóimnak én vagyok a Bokája”. Az is most derült ki számára, hogy Molnár Nemecseket Boka lelkén keresztül formálta meg. „A hangoskönyvben is majdnem elcsuklik a hangom azoknál a részeknél, amikor én magam is rádöbbenek arra, hogy ezt Molnár milyen jól megírta.”

Dóka elmondta, hogy a hangoskönyv rendezője, Varga Andrea és Vecsei sokat ötleteltek a felolvasás módján. A hangoskönyv tehát egy állandó keresgélés eredménye. A közös gondolkodás tette lehetővé, hogy a műben rejlő sok kis kérdés is a felszínre kerüljön. Dóka is úgy látja, hogy egy-egy újraolvasás során újabb és újabb rétegei tárulnak fel a műnek. Ott van például a regényben a háttérben megbújó társadalmi dráma vagy Budapest nagyvárossá válása is.

A beszélgetés meglepetésvendége, Geszti Péter is hasonlóan gondolkodik. Szerinte a gyerekek nagy része nagyjából érti a sztorit, amikor kötelező olvasmányként találkozik vele, de a történet mélységei csak felnőtt fejjel, egy újraolvasás során tárulnak fel. „A Pál utcai fiúk egy hosszan tartó szövődmény: csak felnőttként szembesülsz örökérvényű mondanivalójával. Sokáig tart, amíg eljutsz az igazi kérdéseihez. Az igazság, a szépség, a becsület, az összetartás értékeit csak felnőttként érted meg, amikor ezekből egyre nagyobb a hiátus”. Érdemes tehát felnőttként is elővenni a művet, akár olvasva, akár Vecsei H. Miklós előadásában.