A szabadkőművesek páholyait, tevékenységüket mindig, mindenhol titokzatosság és összeesküvés-elméletek lengik körbe. Kik voltak a tagjaik? Miért alapították a páholyokat? Mivel foglalkoztak, miért üldözték őket? Léteznek-e manapság is szabadkőművesek? A rengeteg felmerülő kérdés nyomába eredtünk.

Fotó: Tim Sloan

A Hosszúlépés A Baglyok nem azok, amiknek látszanak elnevezésű sétáján Braun Éva sétavezető lebbentette fel a fátylat a szabadkőműves titkokról.

Kőműves céhből titkos társaság

Évszázadok során rengeteg rejtély, összeesküvés-elmélet fonódott össze a szabadkőművességgel, mely a középkori katedrálisépítkezések kőműves céheiből alakult ki. Az építkezésekhez elengedhetetlen tudással rendelkező mesterek együtt laktak úgynevezett páholyokban. Tudásukat, titkaikat különleges rituálék során adták tovább. Az egykori kőműves céhek szimbolikája, szokásrendje alakult át a szabadkőműves mozgalmak szokásaivá, immár átformált tartalommal. Báránybőr kötényük, körzőjük, vonalzójuk, derékszögük, vakolókanaluk is szabadkőműves jelképpé változott.

Két fő irányzat alakult ki, a János rendi reguláris irányzat Angliában, míg Franciaországban a Nagyoriens változat.

A nagyobb taglétszámú regulárisok kötött szabályok alapján működnek. A tagoknak hinniük kell Istenben – a Nagy Építőmesterben –, és nem politizálhatnak. Ádámtól, Évától eredeztetik magukat, mítoszaik alapján a hármas szám különleges jelentőséggel bír. Titkos beavató rituálék során lesz inasból legény, legényből mester, ha a tag arra érdemes.

Ezzel szemben a Nagyoriens tagok társadalmi, politikai kérdésekkel is foglalkoznak, és a tagjaik lehetnek ateisták is.

Szabadkőműves szimbólumok
Forrás: jegyzettar.blog.hu
Csak erkölcsileg feddhetetlen felnőtt férfiak léphetnek be

A szabadkőművesség lényege, hogy a különböző társadalmi rétegekből érkezők között nincs különbség, mindenki egyenlő, csak érdemeik és munkájuk alapján léphetnek előre, társadalmi és vallási egyenlőség jellemzi a páholyokban résztvevőket. Céljuk a társadalmi felemelkedés támogatása, jótékonyság, elesettek helyzetének javítása, szabadság, egyenlőség, testvériség, tolerancia és emberiesség a fő jelszavaik. Erkölcsileg feddhetetlen felnőtt férfiak léphetnek be, „inasnak” először, utána érdemeik alapján „legénysorba” kerülhetnek, és ekkor – a középkori szokásoknak megfelelően – vándorútra indulnak.

Ezután válhatnak mesterré. Önmagukat felfedhetik, de társaikról, a páholyról nem adhatnak ki információt. Mivel csak kiszivárgott hírmorzsák kerültek nyilvánosságra, így az a képzet alakult ki róluk, hogy rosszban sántikálnak, világuralomra törnek, és nem riadnak vissza akár gyilkosságtól sem. Több megmagyarázhatatlan halálesetet írnak a számlájukra, de ezek elkövetését sohasem bizonyították a szabadkőművesekre. Mozart korai halálával, I .János Pál pápa, sőt John Fitzgerald Kennedy meggyilkolásával is megvádolták őket.

Városháza
A szerző felvétele
Betiltások, újjászervezések

Magyarországon a felvilágosodáshoz kapcsolódik a mozgalom elterjedése, melyet azonban a Martinovics-féle felkelés vérbe fojtása után 1795-ben I. Ferenc császár be is tiltott, hiszen a résztvevői között jelentős számban voltak szabadkőművesek. Nem véletlenül indult ekkor a nyelvújítási mozgalom sem, vezetői – Kazinczyval az élen – a szabadkőműves hitvallás értelmében a nép felemeléséért dolgoztak. 1848-ban újra szabadon működhettek, Kossuth Lajos is tagja volt a „Dicső fény hajnalához” elnevezésű páholynak.

A forradalom leverése után tiltólistára került a mozgalom, amely – az országhoz hasonlóan – a kiegyezést követően éledt fel. Pulszky Ferenc Garibaldi táborából hazatérve szervezte újjá a mozgalmat. Olyan nagy hatással volt rá az olasz vörösinges, hogy egyik gyermekének a keresztségben a Garibaldi nevet választotta.

1886-ban – a világon azóta is egyedüliként – a két mozgalom, a reguláris János-rendiek és a Nagyoriens követői egyesülésével megalakult a Magyar Szimbolikus Nagypáholy. Rendkívül népszerűvé vált a szabadkőműves mozgalom, az ország értelmiségének színe-java taggá vált, közel 100 páholy mintegy 13 000 fővel működött. Saját páholyépület megépítésére is sor került, amely a Vörösmarty és Podmaniczky utca sarkán a mai napig áll, homlokzatán a szabadkőműves jelképekkel: körző, vonalzó, földgömb és bagoly is díszíti.

A Magyar Szimbolikus Nagypáholy épülete

Működésüket 1920-ban tiltotta be a Horthy-rendszer, mert a szabadkőműves mozgalomhoz köthető radikális Galilei-kör tagjai közül sokan kommunisták lettek, majd a Tanácsköztársaság vezetői politikusai.

A 2. világháború után ismét feléledt a mozgalom Benedek Marcell nagymester vezetésével, amelyet aztán a kommunista rezsim 1950-ben újra betiltott. Mivel Rákosi hajdan szintén a Galilei-kör tagja volt, így legalább nem börtönözte be a páholy tagjait.

Ma már honlapjuk is van

A rendszerváltás fordulatot hozott a hazai szabadkőművesek történetében, manapság szabadon működhetnek, bejegyzett egyesületüknek még saját honlapja is van.

A vezetett séta a budapesti belváros néhány történelmi emlékhelyén vezetett végig, melyek mindegyike kötődik a szabadkőműves mozgalomhoz. A Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchenyi Ferenc és későbbi igazgatója, Pulszky Ferenc egyaránt szabadkőművesek voltak, akárcsak Szabó Ervin, aki a nép felemelkedésének zálogát a könyvek mindenki számára elérhetővé tételében látta. A Fővárosi Könyvtár igazgatójaként könyvtárhálózat kiépítésén dolgozott, különös tekintettel a hátrányos néprétegekre.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A Károlyi-palotánál a „vörös gróf” került górcső alá. A rossznyelvek szerint Károlyi Mihály a szabadkőműves bábkormány elnöke volt. 3 minisztere és egy államtitkára biztosan tagja volt a szabadkőműves mozgalomnak, köztük Jászi Oszkár is, akinek hatására Károlyi saját birtokán földet osztott.

A Károlyi-palota

A Centrál Kávéházban a Nyugat köré csoportosult költők, írók szabadkőműves kötődését ismerhettük meg. Ignotus mellett például Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre is tag volt. Kosztolányi saját páholyt is létrehozott. Ady Endre tagsága a szabadkőművesek számára óriási reklámértékkel bírt, ezért Ady külön elbírálás alá esett a szabadkőművesek körében is.

A Városháza épületénél Bárczy István főpolgármester neve merül fel, akinek vezetése alatt Budapest rendkívül gyors és látványos fejlődésébe a civil szervezeteket is sikeresen bevonta – elsősorban a szabadkőműves kötődése révén. A társadalmi felelősségvállalás felerősödött, a társadalom peremén élők védelmére sorra alakultak a szociális intézetek, például anya- és csecsemővédelmi otthonok, megalapították továbbá a vakok iskoláját, ingyen tej, ingyen kenyér kampányt vezettek be.

Anker köz 3.

A séta az Anker köz 3-ban, az egykori Galilei-kör székhelyén fejeződött be. Pikler Gyula jogtörténet-oktató, történelmi evolucionista elméletét, melyet a hatalom nemzetellenesnek bélyegzett, sok nehéz sorsú egyetemista érezte magáénak.  Az üldözött tudós, Galilei nevét vették fel, a szabadkőművesek pedig többüket – köztük az ifjú Rákosi Mátyást – ösztöndíjjal támogatták. Az I. világháború súlyos következményei sokukat radikalizálta, és a kommunista eszmék követőiként a Tanácsköztársaság vezető politikusaivá váltak. Ezt torolta meg a Horthy-rendszer a kommunisták üldözésén túl a szabadkőműves mozgalom betiltásával.

Nyitókép: Anker köz 3., a szerző felvétele