?Hamupipőke leült a zsámolyra, lehúzta lábáról a nehéz facipőt, és belebújt a topánkába. Úgy ráillett, mintha ráöntötték volna.? Mindenkinek ismerős a jelenet. Ahogy bármelyikünk fel tudja idézni, mit kérdezett Hófehérke gonosz mostohája a tükörtől, vagy hogyan változott vissza az elvarázsolt herceg békából királyfivá. Cikkünkben azonban olyan érdekességeket is összegyűjtöttünk, melyek kevésbé ismertek, és a Grimm testvérekhez vagy a meséikhez kötődnek.
1.
Bár híressé Jacob és Wilhelm Grimm vált, valójában hatan voltak testvérek a családban. Sőt az 1815-ben kiadott mesekönyvüket például éppen egyik fivérük, Ludwig Emil illusztrálta.
2.
Jacob nemcsak mesegyűjtő volt, hanem nyelvész, irodalomtudós, jogász is. Sőt őt tartják a német filológia és ókortudomány megalapozójának. Jacob a marburgi egyetemre járt, és először jogot tanult. Itt kezdett érdeklődni a német nyelv fejlődése és az irodalomtörténet iránt. Ám anyja halála után neki kellett gondoskodnia a családról, és könyvtárosaként helyezkedett el. Később, 1830-ban pedig a göttingeni egyetem professzora lett. A mesegyűjtemény mellett úttörő műve volt a három kötetben megjelent Német mitológia is.
3.
Jacob már hivatali munkája mellett is a régi német nyelvvel és költészettel foglalkozott, majd 1806-tól kezdve Wilhelmmel és a baráti körükkel meséket gyűjtött. Ezeket feldolgozták és ki is adták kétkötetes mesegyűjteményükben. De Jacobnak a lovagi énekekről is jelent meg műve, Wilhelm első könyve pedig a régi dán meséket tartalmazta.
4.
Állítólag a Grimm testvérek egyik legnagobb magyar költőnkről, Petőfi Sándorról is elismerően beszéltek. A világirodalom öt legnagyobb egyénisége közé sorolták őt olyan kimagasló szerzők közé mint Homérosz, Dante, Shakespeare, Goethe.
5.
Szintén Jacob Grimmhez kötődik ez a mondás: ?A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet?. Mivel nyelvészként több nyelvet is ismert és tanulmányozott, valóban elképzelhető, hogy elhangzott ez a mondat.
6.
Jacob még akkor is éppen írt, amikor a halál érte. A német szótárán dolgozott, éppen a Frucht, azaz a gyümölcs szócikket fogalmazta, amikor elhunyt 1863. szeptember 20-án.
7.
A Grimm testvérek által gyűjtött történetek eredetileg nem a gyerekek számára készültek. Sok pikáns, kegyetlen, horrorisztikus részletet tartalmaztak. Jacob és Wilhelm a világ több tájáról származó mesét is feldolgozott, és már maguk is sokat finomítottak az eredeti szövegeken, hogy el tudják adni könyveiket.
8.
Nem csak a Grimm testvérek formálták át könnyebben emészthetővé a történeteket. A mesék még így is tartalmaztak annyi brutalitást, hogy azokat tovább finomították a kiadások, fordítások során. A ma ismert verziók már sok-sok változtatáson estek át.
9.
Több kegyetlen mese is valós, igaz történeten alapszik. A Jancsi és Juliska című mese például egy 17. században élt asszony esetéből ered, aki különlegesen finom kekszet készített, ám a receptjét titokban tartotta. A féltékeny riválisa ezért boszorkánysággal vádolta meg. Állítólag saját kemencéjébe vetették be a szegény asszonyt.
10.
Érdekes kérdés, hogy a Grimm-mesékben történtek megvalósíthatók-e a valóságban. Ezt vizsgálták 2011-ben a University of Leicester hallgatói, akik megállapították, hogy valóban fel tudna mászni a toronyba a herceg a bezárt leány hajfonatába kapaszkodva. A Raponc, avagy Az aranyhajú leány című történetben ez történik, a vizsgálat pedig bebizonyította, hogy az emberi haj elég erős és rugalmas ahhoz, hogy felmásszon rajta a herceg. A kutatásról a Nyelv és Tudomány oldalán írtak ITT.
Összeállította: Wéber Anikó
Forrás: Wikipédia, nyest.hu, ezenanapon.hu
Fotó: pixabay
