(MTI) - Az elismerést az író munkásságának szellemében született művek alkotóinak ítéli oda a kuratórium; a prózai testület elnöke Sándor Iván, tagjai Földényi F. László és Budai Katalin - tudatta a sajtóiroda.
A pénzdíjas elismerést az 1967-ben elhunyt Füst Milán özvegye alapította 1975-ben. Helfer Erzsébet kívánsága szerint a díjat egyik évben két költőnek, a következő évben két prózaírónak ítélheti oda a kuratórium. Az elismerést azoknak adják "akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben".
A magyar szabadvers megteremtőjeként ismert Kossuth-díjas alkotóról elnevezett kitüntetés pénzdíját az özvegy által letétbe helyezett összeg kamatai biztosították, de ez mára a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványának kiegészítésére szorul.
András Sándor költő, irodalomtörténész, szerkesztő, esszéista. Az 1934-ben Budapesten született alkotó 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és ott telepedett le, a University of California német irodalom szakán szerzett doktori fokozatot, majd a washingtoni University Howard német tanszékének professzora lett.
A Nagy Imre-emlékplakettel és Kortárs-díjjal elismert alkotó nevéhez fűződik egyebek mellett a Rohanó oázis, a Mondolatok, valamint A teremtés előtti ember című verseskötet, a Heidegger és a szent című írás, az Ikervilág című esszé, a Játék vagy kaland címmel megjelent esszégyűjtemény és az új verseket is tartalmazó Emberpassió.
Forgách András József Attila-díjas, Jászai Mari-díjas dramaturg, író, műfordító. Az 1952-ben született alkotó 1976-ban szerzett diplomát az ELTE történelem-filozófia szakán, majd a kecskeméti Katona József Színház, a Népszínház és a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1984-től szabadúszó.
Főbb művei közé tartozik A játékos című színmű, a Vitellius című dráma, az Árnyék a havon című film forgatókönyve és az Aki nincs című regény. Forgách András emellett T. Williams, Wedekind, Orton, Marlowe, Kleist, Genet, Ödön von Horváth, Pinter és Sarah Kane drámáit fordította.
A prózai jutalmat többek között Lakatos Menyhért (1976), Sütő András, Nádas Péter (1978), Kertész Imre, Esterházy Péter (1983), Bertha Bulcsú, Garaczi László (1991), Karátson Endre, Márton László (1999), Háy János (2001), Csaplár Vilmos, Végel László (2003) vehette át. Az elismerést 2005-ben Darvasi László és Spiró György kapta.
A Füst Milán-díj költői jutalmában részesült mások mellett Tandori Dezső (1975), Székely Magda (1977), Lator László (1992), Nádasdy Ádám (2000), Térey János, Tőzsér Árpád (2002). 2004-ben Borbély Szilárd és Deák László kapta az elismerést, míg 2006-ban a források hiánya miatt nem osztottak díjat - közölte a sajtóiroda.
A pénzdíjas elismerést az 1967-ben elhunyt Füst Milán özvegye alapította 1975-ben. Helfer Erzsébet kívánsága szerint a díjat egyik évben két költőnek, a következő évben két prózaírónak ítélheti oda a kuratórium. Az elismerést azoknak adják "akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben".
A magyar szabadvers megteremtőjeként ismert Kossuth-díjas alkotóról elnevezett kitüntetés pénzdíját az özvegy által letétbe helyezett összeg kamatai biztosították, de ez mára a Magyar Tudományos Akadémia Füst Milán Fordítói Alapítványának kiegészítésére szorul.
András Sándor költő, irodalomtörténész, szerkesztő, esszéista. Az 1934-ben Budapesten született alkotó 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, és ott telepedett le, a University of California német irodalom szakán szerzett doktori fokozatot, majd a washingtoni University Howard német tanszékének professzora lett.
A Nagy Imre-emlékplakettel és Kortárs-díjjal elismert alkotó nevéhez fűződik egyebek mellett a Rohanó oázis, a Mondolatok, valamint A teremtés előtti ember című verseskötet, a Heidegger és a szent című írás, az Ikervilág című esszé, a Játék vagy kaland címmel megjelent esszégyűjtemény és az új verseket is tartalmazó Emberpassió.
Forgách András József Attila-díjas, Jászai Mari-díjas dramaturg, író, műfordító. Az 1952-ben született alkotó 1976-ban szerzett diplomát az ELTE történelem-filozófia szakán, majd a kecskeméti Katona József Színház, a Népszínház és a Nemzeti Színház dramaturgja volt. 1984-től szabadúszó.
Főbb művei közé tartozik A játékos című színmű, a Vitellius című dráma, az Árnyék a havon című film forgatókönyve és az Aki nincs című regény. Forgách András emellett T. Williams, Wedekind, Orton, Marlowe, Kleist, Genet, Ödön von Horváth, Pinter és Sarah Kane drámáit fordította.
A prózai jutalmat többek között Lakatos Menyhért (1976), Sütő András, Nádas Péter (1978), Kertész Imre, Esterházy Péter (1983), Bertha Bulcsú, Garaczi László (1991), Karátson Endre, Márton László (1999), Háy János (2001), Csaplár Vilmos, Végel László (2003) vehette át. Az elismerést 2005-ben Darvasi László és Spiró György kapta.
A Füst Milán-díj költői jutalmában részesült mások mellett Tandori Dezső (1975), Székely Magda (1977), Lator László (1992), Nádasdy Ádám (2000), Térey János, Tőzsér Árpád (2002). 2004-ben Borbély Szilárd és Deák László kapta az elismerést, míg 2006-ban a források hiánya miatt nem osztottak díjat - közölte a sajtóiroda.
