A TEMPS D'IMAGES - Képek Ideje Fesztivál keretében:
Andrea Bozic (CR, NL): Still life with man and woman / thriller
2007. november 15-16. (Cs-P) 20h
Jegyár: 1500 Ft, Diákjegy 600 Ft, Trafó bérlet érvényes!
Hol válik el valóság és fikció? Elválik-e? El kell-e egyáltalán választani? Ezekre a kérdésekre keres magyarázatot rendkívül frappáns és elgondolkodtató módon Andrea Bozic koreográfiája.
Mindnyájunkkal megesett már, hogy egy történet felidézése közben elbizonytalanodtunk, az igazságot meséljük-e, vagy agyunk cserélt csak fel, illetve meg bizonyos részleteket. Az is gyakran előfordul, hogy reggel az ágyból kikelve nem tudjuk biztosan megmondani, álmodtuk-e, hogy kimegyünk egy pohár vízért vagy valójában így történt. Ennél is furcsább viszont az, hogy sokszor hosszas fejtörés után sem tudjuk megoldani az efféle dilemmákat. Ilyenkor egyet tehetünk: gyorsan lezárjuk a palackot, és visszaküldjük a szellemet oda, ahonnan jött. Nagyobb a baj akkor, amikor valaki a világ vagy saját maga létezésében kezd el kételkedni. Ezzel az érzéssel már nehezebb megbirkózni.
Adott egy férfi és egy nő, akik ugyan érzik és sokszor látják is egymás jelenlétét, a másikat megérinteni, kapcsolatot teremteni azonban mégsem tudnak. Az idő és egy örökké változásban lévő tér könyörtelenül útjukba áll. Performansz szerelemről és szellemekről, melyet a nemrég elhunyt Michelangelo Antonioni Nagyítás című filmjének egyik jelenete ihletett.
Andrea Bozic horvát származású koreográfus összehasonlító irodalomból és angol nyelvből diplomázott szülőhazájában, majd Amszterdamban folytatott tánctanulmányokat, azóta is ott él. Bozic művészeti ágakon átívelő munkái a performansz, az installáció és a rövidfilm határán mozognak. A koreográfus saját projektjei mellett rendszeresen dolgozik együtt holland, belga, szlovén, német és horvát hang- és videóművészekkel. Alkotói munkáján felül Bozic egy amszterdami hibrid és új média promóciós, fejlesztő és kutatóintézet művészeti vezetőjeként performanszkutatással és elmélettel is foglalkozik, és Heiner Goebbels munkatársaként is dolgozik.
Koreográfus:/Choreography, concept: Andrea Bozic
Videó, rajz/Video, drawing: Julia Willms
Előadók/Dance: Aimar Pérez Galí and Sarah Vanhee
Hang/Sound: Robert Pravda
Fény, technika / Light, technique: Paul Schimmel
Színpad és fénytechnika / Set and light design: Peter Budwilowitz, Jeroen Glas
Dramaturgia/Dramaturgy: Bram de Sutter
Producerek/Produced by: Josta Obbink, Theater Gasthuis, Plateaux Festival, Mousonturm
Koprodukciós partnerek / Coproduction partners: Gasthuis Theater és Plateaux Festival, Mousonturm, Frankfurt,
Támogatók/Supported by: Antenna Hungária, Festival Temps d'Images, NKA, VSBFonds
Kiemelt médiatámogató / Main media sponsor: port.hu
Where is the march between reality and fiction, is there any? Or must we separate these two levels? These are the main questions Andrea Bozic's performance asks in a really striking and sophisticated way.
There is a man and a woman who feel and sometimes also see each other, but they don't know how to establish physical contact. The time and an eternally changing space stand in their way. A performance about love and ghosts, based on a scene from the world famous Michelangelo Antonioni's film Blow Up.
