Ekkor került a képbe Dr. Sergio Ripoll, a barlangfestmények spanyol szakértője, akivel Bahn már korábban is konzultált. A kutatók immár hármasban megvitatták elképzeléseiket, majd kidolgozták a közös kutatás tervét, melyhez Pettitt szállította angliai helyismeretét, Ripoll és Bahn pedig szakértelmét. Pettitt felállított egy listát a lehetséges helyszínekről, majd a kutatók 2003. áprilisában Sheffieldben találkoztak. A szóba jöhető helyszínek a Creswell-szirt, a Cheddar-szurdok, a Gower-félsziget és a Torquay-ban található Kent-barlang voltak.
Creswell területét 13000 évvel ezelőtt vadászók-gyűjtögetők foglalták el, akik lóra, szarvasra, bölényre, vad marhára és rénszarvasra vadásztak. A három kutató a helyszínen a Church Hole-t, ezt az észak felé néző barlangot választotta kiindulási pontnak. "Sergio 20 perc alatt felfedezte az első képet. Csak úgy ömlöttek belőle a cifrábbnál cifrább spanyol szitkok" - emlékszik vissza Pettitt. Egy sötét folyosóban hamarosan két madár képét találták meg, a barlang szájához visszatérve pedig egy vörös szarvas képét fedezték fel. Itt viszont nem ők voltak az elsők, ugyanis egy 20. századi festékszórós barbár megelőzte a kutatókat, és szakállat rajzolt a szarvasnak - sőt, még a "P. M." monogramot is odabiggyesztette műve mellé.
"Nem tudjuk mikor történhetett, de aki felfedezte Anglia első barlangrajzát, publikálás helyett tönkretette" - mondta Bahn. A trió mégis úgy érezte, a porlepte és kopott festmények képében kincset talált. A tartalom és a forma tipikusan késő kőkori volt, így a képek kb. 13000 évesek lehetnek, ám ezeket az eredményeket hamarosan C-14 vizsgálattal verifikálják majd.
Az igazán forró felfedezés még csak ezután jött. A tavalyi szenzációs leleteken felbuzdulva a kutatók idén júniusban létrákkal és állványokkal tértek vissza a helyszínre. Ekkor bukkantak rá figurális ábrákra - köztük női nemi szervet ábrázoló háromszögekre.
A barlang egyszeriben az egyik leghíresebb és legfontosabb kőkori brit régészeti területté vált - csakhogy a történetnek még itt sincs vége. A csoport néhány hete visszalátogatott a helyszínre, hogy egy komolyabb konferenciára fotókat készítsen. Kora hajnalban érkeztek a terepre, amikor a felkelő nap fénye a barlang tetejét a zseblámpáknál erősebben és más szögből világította be. A tudósok megdöbbenve vették észre a falon előtűnő véseteket.
