Az 1830-as években kezdődtek Nagy-Britannia kísérletei Kína gyarmatosítására. Ennek következtében 1840-ben kirobbant az úgynevezett első ópiumháború, amelynek konkrét kiváltó oka az volt, Lin Co-hszün, az 1644-től 1911-ig uralkodó Csing dinasztia vezető tisztségviselője 1839-ben 1,36 millió kilogramm brit csempészet ópiumot semmisíttetett meg. Lin, aki a XX. századra már hivatalosan is nemzeti hősnek számít, annak idején azt hitte, hogy akciójával megszégyeníti a nyugati ópiumkereskedőket, alábecsülte viszont veszteségeik miatti dühüket és London készségét, hogy ázsiai gyarmatosító terjeszkedése céljaira használja fel az ügyet. Az angolok blokád alá vették Kantont, de 1841. május 30-án vereséget szenvedtek. Ennek ellenére kiterjesztették hadműveleteiket Délkelet- és Kelet-Kínára. Végül a brit haditengerészeti erők megalázó vereséget mértek a Csing dinasztiára. A háborút lezáró 1842-es nancsingi (nankingi) szerződésben Hongkong hivatalosan Nagy-Britannia gyarmata lett, míg Kína London gazdasági függősége alá került.
