Az animáció Kecskemétre költözik

Egyéb

Ahogy a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál honlapján is olvashatjuk, az elhatározás, hogy a magyar animációnak és egyben Kecskemét városának fesztivál kell, már a Pannónia Stúdió kecskeméti műterme megalakulásakor megszületett, abban a korszakban, amelyet a magyar animációs filmgyártás aranykoraként szokás definiálni. Az 1971-ben alapított műterem és a dinamikusan fejlődő megyeszékhely által közösen szervezett első hazai animációs filmszemlére azonban a nyolcvanas évek közepéig, egészen pontosan 1985-ig várni kellett. A szemléből 1993-ban fesztivál lett, amely már nemcsak a legfrissebb hazai alkotások bemutatására korlátozódott, hanem egyre több, külföldi filmeket is bemutató programmal bővült, 1996-tól pedig külön versenyprogramban indulnak a legfrissebb európai animációs játékfilmek. A korábban háromévente megrendezett KAFF 2005-ben biennálévá avanzsált. A 2011-ben megrendezett jubileumi tizedik fesztivált pedig igazi ünnepi hangulat és program jellemezte.

 

Az eddigi KAFF történetét jellemzi, hogy a versenyprogramok zsűrijében, illetve meghívott előadóként nagy presztízsű vendégekkel és életművek bemutatásával büszkélkedhet. Kecskeméten a fesztivál kapcsán megismerkedhettünk többek között a magyar származású John Halasszal Londonból, az olasz animációs filmtörténésszel, Giannalberto Bendazzival, az Annecy Animációs Fesztivál ?nagyasszonyával?, Nicole Salomonnal és az orosz animáció nagyöregejével, Yuri Norsteinnel. Továbbá járt már a fesztiválon a zágrábi iskola képviselője, Borivoj Dovniković Bordo, az észt animáció ?atyja?, Priit Pärn, az angol animáció fenegyereke, Phil Mulloy, a kanadai Oscar-díjas rendező, Co Hoedeman és a rendkívüli finomsággal megkomponált árnyanimációs filmjeiről ismert Michel Ocelot Franciaországból.

 

Idén huszonhét országból több mint négyszáz filmet vetítenek június 21. és 25. között a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, amelynek idei díszvendége Ausztrália. A versenyprogramok zsűrijeiben a magyar zsűritagok mellett Dennis Tupicoff ausztrál, Alekszej Alekszejev orosz, Hanan Kaminski izraeli, Abi Feijo portugál, Szejed Alireza Golpajegani iráni animációs rendezők és Kreet Paljas, az Anilogue Animációs Filmfesztivál programigazgatója is részt vesz. A filmfesztiválon a zsűri nagydíja mellett hat kategóriadíjat (Reklámfilm, szignál, filmelőzetes, videóklip; Rövidfilm; Televíziós sorozat; TV special; Egészestés animációs játékfilm; Vizsgafilm), valamint a legjobb elsőfilmért, a legszínvonalasabb képi formanyelvért, a legjobb forgatókönyvért, a legjobb zenéért, a legjobb animációs munkáért és a legjobb 3D-s megvalósért járó különdíjat adnak át.

 

A zsűri nagydíja és az alkotók, akik kiérdemelték ? avagy nézzünk néhány példát!

 

A fesztivál történetének első nagydíját 1993-ban adták át, méghozzá Weisz Bélának, Locsolkodás című alkotásáért.

 

 

Az 1965-ben született Weisz Béla rajzfilmrendező, karikaturista 1983-tól a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének munkatársa. Kezdetben fázisrajzoló volt, majd elkezdett forgatókönyveket írni és filmeket rendezni. Az 1991-es évtől a francia Folimage Studio sorozat-, és egész estés filmjeinek animátora volt, 1997-től azonban szabadúszó. Rövid, szórakoztató filmeket készít, amit mi sem bizonyít jobban, mint a Locsolkodás. Két legutóbbi, a Falak és az Add ide a cigit! című filmjét a Reanimation Stúdiónál készítette 2011-ben és 2013-ban. A filmrendezés mellett karikatúrák és képregények készítésével foglalkozik: 2010 óta elsősorban a Párkocka nevű weblapnak (Bélabátyó művésznéven) készít képregényeket, de más online felületeken is jelennek meg rajzai.

 

Cakó Ferenc alkalmazott grafikus, animációs filmrendező 1999-ben érdemelte ki a díjat Labirintus című bábfilmjével.

 

 

Az 1950-ben született alkotó kezdetben az amatőr filmes mozgalom egyik legismertebb, animációsfilm-készítő alakja volt. Különleges hatású homokanimációs filmjeivel szinte minden jelentős nemzetközi fesztiválon fődíjat nyert. A budapesti Pannónia Filmstúdió tagjaként alkotott 1974 és 1991 között, majd ?96-ban saját animációsfilm-stúdiót alapított C. A. K. Ó. Stúdió néven. Az animációs filmkészítés mellett tanítással, könyv- és lapillusztrációk készítésével, valamint plakáttervezéssel is foglalkozik.

 

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező 2005-ben Az idő látképei című alkotásáért kapta meg a zsűri nagydíját.

 

 

Orosz István a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975-ben. A hetvenes évek második felében díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban, illetve a Kecskemétfilm műtermeiben. Filmkészítéssel a mai napig foglalkozik: legutóbb A rajzoló című művel jelentkezett 2014-ben. A kettős jelentésű munkák, optikai illúziók, geometriai paradoxonok és anamorfózisok elméletével, történetével és filozófiájával is foglalkozik, több publikációja is megjelent ebben a témában. Autonóm művészeti tevékenysége mellett alkalmazott grafikával pályája kezdete óta foglalkozik. Munkáival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon, filmfesztiválokon és elméleti szimpóziumokon. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, de nevéhez fűződik a Nyugat-magyarországi Egyetem Tervezőgrafikai Tanszékének megalapítása is. Orosz István szépirodalommal is foglalkozik: több verses-, novellás- és esszékötet mellett Sakkparti a szigeten címmel egy regénye is megjelent.

 

A 2009-ben megrendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíját az ifjú Glaser Katalin FIN című alkotása kapta.

 

 

Glaser Katalin 2001-ben végzett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola festő szakán, 2003-ban pedig a MOME animáció szakán, illetve vizuális környezetkultúra és tanári szakokon is diplomát szerzett. FIN című diplomafilmje a világ számos animációs fesztiválján szerepelt, több díjat szerezve. A művész 2001 óta számos hazai csoportos kiállításon szerepelt: 2009-ben első önálló kiállítása Vergődő kentaur címmel volt látható a Liget Galériában. Készített illusztrációkat logókat, szpotokat, részt vett több arculattervezési projektben, 2013-ban pedig elkészült első önálló rövidfilmje Három Nagymamám Volt címmel. Napjainkban a Városi Legendák című rajzfilmsorozatot gyártja.

 

A 12. fesztiválon Ducki Tomek magyar-lengyel animációs filmrendező, grafikus Baths című munkája érdemelte ki a zsűri nagydíját. Ducki Tomek viszont már nem először vette át az elismerést: 2006-ban készített diplomafilmje, az Életvonal volt a 2007-es Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíjasa.

 

 

Ducki Tomek a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen animáció szakán végzett 2006-ban, közben ösztöndíjasként Krakkóban és Párizsban is hallgatott. A 2000-es év óta több független rövidfilm és animáció alkotója, plakátjai évről évre szerepelnek Lengyelország utcáin. Diploma után egy évig Írországban dolgozott alkalmazott grafikusként, majd 2008-ban felvételt nyert a National Film and Television School animációs rendezői szakára Londonba. Életvonal című diplomafilmje amellett, hogy 2007-ben elnyerte a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíját, összesen több, mint húsz díjat szerzett a különböző európai fesztiválokon. Az alkotást később Cartoon d'Or díjra jelölték. A fiatal alkotót a Screen Daily magazin 2008-ban beválogatta a fiatal európai tehetségeket elvonultató European stars of tomorrow elnevezésű listájába. Karrierje ívét jól példázza, hogy 2009-ben már klipet rendezett a világszerte ismert Basement Jaxx-nek.

 

Az idei, 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a vele párhuzamosan futó 10. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál magyar és európai versenyprogramjában az elmúlt két év termésének legjavát mutatja be, de információs és retrospektív programmal is várja a közönséget, valamint egy öt blokkból álló válogatás keretében nyújt betekintést az ausztrál animáció világába. Az élmény garantált, a díjakat pedig ? ahogy eddig ? idén is a legjobbak kapják.

 

Tóth Eszter

Forrás: MTI/Wikipédia/kaff.hu

Fotó: kaff.hu