Animációs filmek világpanorámája

Hushegyi Gábor, a Szlovák Intézet igazgatója nyitja meg a 12. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál sajtótájékoztatóját és elmondja: idén ősszel rengeteg filmes rendezvény zajlik hazánkban, így ebből az animációs film sem maradhatott ki. A szót rögtön átadja Liszka Tamásnak, a fesztivál igazgatójának, akitől megtudjuk, hogy az Anilogue fesztivál tizenkét éves múltra tekint vissza, és idén is az Uránia Nemzeti Filmszínház ad otthont a vetítéseknek. A helyszínnel kapcsolatban azt is elárulja: a meghívott külföldi művészek mindig megtiszteltetésnek veszik, hogy egy ilyen gyönyörű épületben vetítik alkotásaikat.

Az idei fesztiválra rekordmennyiségű nevezés érkezett. ?Nem csak a nevezések száma árulkodik arról, milyen népszerű lett a fesztivál, hanem a földrajzi eloszlás is: eddig például alig szerepelt dél-amerikai alkotás a versenyprogramban, idén viszont két innen érkezett filmet is levetítünk a rendezvény keretében. Bill Plympton viszont például régi vendégünk a fesztiválon; idén a Megcsalás című filmjét mutatjuk be. Magyar vonatkozású filmek is láthatóak lesznek: Laas Lisa Limone és Maroc Orange Egy gyors szerelmi története, vagy a versenyprogram három európai filmje közül Tom Moore Kells titka című alkotása, amelyek magyar koprodukcióban készültek. Ez az utóbbi esetében érzékelhető is: sokan viszontlátják benne a magyar népmesei elemeket.? Liszka Tamás kiemelte a versenyprogramban részt vevő japán egész estés filmet, Mizuho Nishikubo, a korábban kevéssé ismert rendező Giovanni szigete című alkotását. ?Ez a film több szempontból érdekes. Egyrészt köztudott, hogy a japánok nehezen szakadnak el saját vizuális kultúrájuktól, a manga-anime-stílustól, másrészt 1945-ben játszódik, amikor is az amerikai katonák helyett a Vörös Hadsereg érkezett meg az egyik szigetre ? ezt a helyzetet az alkotás ráadásul gyerekek szemén keresztül mutatja meg.? Segesdi Mónika, az Észt Intézet igazgatója veszi át a szót, és elmondja: az észt animációnak már hagyománya van az Anilogue fesztiálon.

?A másfél milliós országban két jelentős múlttal rendelkező animációs stúdió is van, amelyek még a rendszerváltozást is túlélték. Itt minden évben készül legalább olyan alkotás, amely helyet kap az Anilogue programjában.? Majd hozzáteszi: az említett Laas Lisa Limone és Maroc Orange: Egy gyors szerelmi történet című filmet az észt készítők a világ első báboperájaként tartják számon. A film egy menekült narancs és egy jó körülmények között élő citrom szerelmét meséli el. Ezen kívül a rövidfilmes szekcióban is láthatunk majd észt alkotásokat. ?Az Anilogue vendége lesz idén Priit és Olga Pärn. Priit Pärn-t az észt animáció legnagyobb mesterének tartják, a hetvenes években kezdett animációkat készíteni, és 10 önálló filmet készített. 2001-ben megkapta az Animációs Filmművészek Világszövetségének életműdíját, emellett pedig az Észt Művészeti Akadémia animációs képzésének vezetője. A tanítványai pedig már szinte ugyanannyi díjat hoznak el a legrangosabb nemzetközi animációs filmfesztiválokon, mint ő. Az Olga Priittel közösen készített egyik filmjük, Az élet Gabriella Ferri nélkül című alkotás készítésébe betekintést nyújtó kiállítást is rendezünk, amely vasárnap délután 5-től tárlatvezetéssel látogatható; az esemény után pedig bemutatjuk az összes közös filmjüket.? Segesdi Mónika arra is felhívja a figyelmet, hogy ezekre az alkotásra korábban is jellemző volt az erotika hangsúlyos jelenléte, különösen a Pilóták hazafelé című filmben, így megtekintésük csak felnőtteknek ajánlott.

Liszka Tamás veszi át újra a szót és kitér a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Művészeti Karával való együttműködésre. ?A BKF, a Pozsonyi Egyetem, a Krakkói Művészeti Főiskola, valamint a prágai FAMU filmes képzésben részt vevő hallgatók a Priit és Olga Pärn által tartott képzés keretében betekintést nyerhetnek az animáció-készítés kulisszatitkaiba, emellett a fesztivál összes programjában részt vesznek, sőt, animációt is készítenek ? ezek alapján azt mondhatjuk, kissé oktatási célúvá is vált a fesztivál.? A sajtótájékoztatón részt vesz Gál Róbert is, a fesztivál kulturális programszervezője és a Cseh Centrum munkatársa, aki elmondja: az animációs szakma idén ünnepli Jan Švankmajer nyolcvanadik születésnapját, de mivel a legendás cseh rendezőt életkora miatt nem tudták meghívni, a fesztivál retrospektív vetítéssorozattal és életmű-kiállítással tiszteleg előtte. ?Nehéz feladat volt válogatást készíteni a filmjeiből, hiszen a teljes munkássága körülbelül 28 rövid- és egész estés filmet számlál, amelyek között vannak animációs, és animációs-élőszereplős alkotások is. Végül úgy döntöttünk, három nagyjátékfilmjét, A gyönyör összeesküvőit, az Ottókát és az Alice-t, valamint egy rövidfilmes blokkot vetítünk a munkáiból. Ezek közül az Alice volt az első filmje, amelynek érdekessége, hogy a szocialista Csehszlovákiában, de már külföldi koprodukcióban, tulajdonképpen magánprodukcióban készült el. A rövidfilmjei összeválogatásában pedig arra törekedtünk, hogy a hatvanas évektől máig tartó alkotómunkájának minden időszakából megmutassuk egy-egy filmjét.?