Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait.
Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.
Annie Ernaux az első francia nő az irodalmi Nobel-díjasok sorában.
A díjazott elmondta: nagy megtiszteltetés a díj, ugyanakkor nagy felelősség is pontosan és igazsággal tanúskodni a világról.
Az írás politikai tett, amely felnyitja a szemünket a társadalmi igazságtalanságokra –
idézte a Reuters hírügynökség egy korábbi nyilatkozatát.
Klasszikus, jellegzetes stílusa ellenére Annie Ernaux inkább „önmaga etnográfusának” tartja magát, mint regényírónak. Gyakran hivatkozik Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című művére, de sokat elárul róla, hogy szociológusok, köztük Pierre Bourdieu is nagy hatással voltak rá – írta a Svéd Akadémia.
Annie Ernaux első regénye 1974-ben jelent meg Les armoires vides címmel, a nemzetközi elismerést a 2008-as Évek (Les années) című művével szerezte meg.
„Ez a legambiciózusabb projektje, amely nemzetközi hírnevet, rengeteg követőt és irodalmi tanítványt szerzett neki” – írta az akadémia a könyvről, amelyet az első kollektív önéletrajznak nevezett, Durs Grünbein német költő pedig a kortárs nyugati világ úttörő szociológiai eposzaként méltatta.
Szigorú rövidségével csodálatos tisztelgés egy erős nő, Ernaux édesanyja előtt az 1987-ben megjelent Egy asszony (Une femme): az anya gyakran nehéz körülmények között, még apjánál is erősebben tudta megőrizni méltóságát.
A L’événement című, 2000-ben megjelent regényéből készült filmadaptáció a 2021-es velencei filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjat nyert. Az írás, amelyet a Svéd Akadémia az író egyik mesterműveként jellemez, egy abortusz története. Ernaux 23 évesen esett át abortuszon, amely az 1960-as évek Franciaországában még illegális volt. „Kegyetlenül őszinte szöveg, zárójelek között életbevágóan tiszta hangú reflexiókkal, amelyek önmagához és az olvasóhoz ugyanazzal a sodrással szólnak” – írja az akadémia.
A L’occupation című, 2002-ben megjelent regényében a romantikus szerelem társadalmi mítoszát szedi ízekre. „Olyan író, aki a hideg, elemzői hangú önéletrajzírást állította pályája középpontjába” – írta róla a Twitteren Roselyne Bachelot korábbi francia kulturális miniszter.
Annie Ernaux 1940. szeptember 1-én született a normandiai Lillebonne-ban. A roueni, majd a bordeaux-i egyetemen tanult, 1971-ben modern irodalomból is szerzett diplomát. A hetvenes évek vége óta a Párizs környéki Cergyben él. Tanárként kezdte pályafutását. Első regénye, a Les armoires vides önéletrajzi elemeket tartalmazó regény egy abortuszon átesett, Normandiában felnőtt bölcsészhallgatóról. Többi regénye is önéletrajzi ihletésű: a válásáról ír a La femme gelée című könyvében, egy kelet-európai férfivel való afférjáról Passion simple című kötetében.
Árulás című regényében, amelyért elnyerte a Renaudot-díjat, édesapjával való viszonyát, felnőtté válását és szülei életét mutatja be. A kisregény magyarul az Egy asszony című írásával együtt jelent meg.
A 2008-ban kiadott Évek a második világháborútól a 2000-es évekig tartó időszakot, hat évtized személyes és kollektív történelmét öleli fel, és 2019-ben Booker-díjra is jelölték. Franciaországban az Évek elnyerte a kritikusok Marguerite Duras- és a François Mauriac-díját, a Télégramme olvasóinak díját, valamint a Lire című irodalmi magazin az év francia regényének választotta.
A 82 éves írónak több mint húsz könyve és számos publikációja jelent meg, 2014-ben tiszteletbeli doktori címet kapott a Cergy-Pontoise Egyetemen.
Az író a Nobel-díjjal 10 millió svéd koronát (375 millió forintnyi összeget) is kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Fotó: AFP/Ulises Ruiz
