?A száz éve született Szabó Magda könyvei mind kincsesládák, melyek egytől egyig személyes történeteket rejtenek. Az Ókút mélyén, Az ajtó mögött vagy Abigél szobra alatt, a Régimódi történetben, valamely házban, valamely rejtekhelyen még több titok rejlik, mint bárhol másutt? ? kezdte meg beszédét dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Majd elmondta: minden egyes történetben ott van a szerző, Szabó Magda is, és mindegyik történetével közelebb viszi magához az olvasót. Egy új korszakot teremtett az irodalomtörténetben, könyveinek filmes változatait pedig még azok is ismerik, akik nem szeretnek olvasni. Beszéde végén megköszönte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) munkatársainak, hogy nemcsak műveiken keresztül, de emberi mivoltukban is megmutatják az írókat a közönségnek.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Prőhle Gergely kiemelte: erős és határozott kurátori munka eredménye ez a tárlat, mely főként Szabó Magda művein keresztül mutatja be az írónő gazdag és hosszú életpályáját. Zárszóként pedig hozzáfűzte: Petőfi Sándorról Ki vagyok én? Nem mondom meg?, Arany Jánosról Önarckép álarcokban, míg Szabó Magdáról Annyi titkom marad még? címmel nyitottak kiállítást, törekedve arra, hogy megfejtsék ezeknek a nagy embereknek a titkait. De szerencse, hogy ez eddig még sohasem sikerült.
?Egy dolog érdekelte: az életmű, a munkája. Abban a munkában ő nem volt református, konzervatív, úriközép vagy épp debreceni, amely jelzőkkel szokás közhelyesen meghatározni Szabó Magdát. Abban a munkában ő író volt, akinek egyetlen célja volt: világokat teremteni a lehető leghitelesebben? ? osztotta meg gondolatait a tárlattal és az írónővel kapcsolatban Háy János József Attila-díjas író, költő. ?Szükséges velejárója az írónak, hogy magánemberként is van, de senki nem ismerhette és senki nem birtokolhatta, nem volt senkié?? ? folytatta, majd megjegyezte: minden alkotó sérelmekből dolgozik, Szabó Magdának pedig olyan sérelme volt, amely pakolható volt más-más mű, történet mögé úgy, hogy közben minden történeténél megőrizte a saját arcát is. ?Ha megnézzük a róla készült kiálltást, látjuk ezt az impulzivitást, mely számomra is meghozta a kedvet az íráshoz. Örüljünk annak, hogy élünk, hogy ennyire gazdag lehet egy emberi élet, ahogyan gazdag és fényes volt Szabó Magda teremtett élete is.?
Az írónő életébe négy kisebb teremben kapunk bepillantást, személyes tárgyakon, irodalmi alkotásain keresztül köszön vissza Szabó Magda alakja, aki valóban impulzív személyiség volt, akiből áradt az életkedv, a gyerekes csíny pedig idős korában is ott csillogott a szemében. Számos titok lengte körül az alakját, melyeket valójában mind ő teremtett. Egy kései interjúban elmondta: a Für Elise első kötete után megírja a másodikat, a valódi önéletrajzi könyvét. Ezt már sajnos nem tudta megtenni, így titkai örökre vele maradtak, a PIM tárlata azonban részletesen megmutatja Szabó Magda életét, műveit, milyen is lehetett egykor a száz éve született írónő. És ha titkait már nem is lehet megfejteni, alkotásai előtt még szabad az út.
A tárlat jövő márciusig tekinthető meg.
Fischer Viktória
Fotó: Csákvári Zsigmond
