Antal Csaba művészetét a drámai tér pontos felépítése, a naturális elemek és fényhatások egymást kiegészítő felhasználása, a színjáték gondolatainak, érzelmeinek maximális kifejezése jellemzi.
Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte. 1976 óta foglalkozik díszlet- és jelmeztervezéssel. 1977–78-ban a Prágai Iparművészeti Főiskolán Josef Svoboda kurzusán tanult színházépítészetet és díszlettervezést. 1980–1987 között a szolnoki Szigligeti Színház tervezőművésze volt. 1987-től 1994-ig a budapesti Katona József Színház tagja volt.
Jelentős munkákat készített az Új Színházban, a Magyar Állami Operaházban, a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban. Pályafutása során dolgozott a Kolozsvári Magyar Színházban, a Comédie Française-ban, a párizsi Théâtre de l'Odéonban, a strasbourgi Théâtre Nationalban, a milánói Piccolo Teatróban, a római Teatro Argentinában, a modenai Emilia Romagna de Teatro Fondazione-ban, a barcelonai Fundació Teatre Lliure-ban, a zürichi Opernhausban, a bonni, a müncheni és a wiesbadeni operában, a karlsruhei Baadisches Staatstheaterben, Berlinben a Volksbühnében és a Staatsoperben, valamint az epidauroszi színházban.
A Giorgio Strehler vezette Európai Színházak Uniójának (UTE) alapító tagja. Ő szervezte a budapesti UTE Fesztivált és a Velencei Nyílt Színpad Fesztivált, valamint részt vett a Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztivál szervezésében a budapesti Műcsarnokban.
Oktatási tevékenysége itthon és külföldön is jelentős. Tanított a budapesti Bartók konzervatóriumban, a giesseni Institut für Angewandte Theaterwissenschaftban, a strasbourgi Théâtre Nationalban, a salzburgi Mozarteumban, a milánói Brera Akadémián, a bostoni Harvard Egyetemen, a velencei IUAV-ban, a lyoni ENSATT-ban, a Cambridge-i Egyetemen, a moszkvai Kisszínházban, a párizsi Conservatoire-ban és a müncheni Bayerische Theaterakademie-n.
Munkásságát többek között Jászai Mari-díjjal (1991) és Hevesi Sándor-díjjal (2000) ismerték el. Több alkalommal nyerte el a Színikritikusok díját.
Több hazai és külföldi kiállításon vett részt. Munkáit kiállították a Prágai Quadriennálén, az Újvidéken megrendezett triennálén, az Avignoni Fesztiválon, a párizsi Petit Palais-ban és a budapesti Műcsarnokban.
Az Eternal Yorick – Life Book Csaba Antal című tárlat a Kolozsváron 2022 novemberében, nyolcadik alkalommal megrendezett Intererenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon volt látható. A nemrég elhunyt román-francia színházteoretikus és színikritikus, George Banu ennek kapcsán így fogalmazott róla: „Antal Csaba a művészszínház képviselője, de nem egy olyan magába forduló színház, amely a kifinomultság foglya. Ez felemésztené az energiáit. Művészete a színház konkrét anyagában, forrásában rejlik, ezt kutatja és használja fel elkötelezettséggel és szenvedéllyel. Nem kételkedik a színházban, mert számára a színház és a vele folytatott párbeszéd az elsődleges.
Antal Csaba díszlettervezői munkásságának sokfélesége magával ragad, de ez a sokféleség nem jelent semlegességet, identitás nélküliséget. Művészete a megoldások gazdagságában és a jelentős szövegekkel vagy híres operákkal tett nagy utazásokban mutatkozik meg. Ő olyan színházi ember, akitől idegen a legcsekélyebb sértegetés. Nem támadja a színházat, hanem felvállalja.
Antal Csaba a színház erejében hívő művészek családjához tartozik, azok közé, akik hisznek a színház világteremtő képességében.”
A Műcsarnokban a kiállítás március 19-ig látogatható.
Nyitókép: Marguerite Duras: Naphosszat a fákon. Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 2009. Fotó: Csiky Gergely Színház
