1971-ben Londonban ezen a napon tartották a romák első világkongresszusát, amelyen az Indiából és a további húsz országból érkezett küldöttek elfogadták a roma nép szimbólumát, zászlaját, himnuszát. Az 1990-ben Varsóban összeült IV IRU (International Romani Union) kongresszus április 8-át a romák nemzetközi napjává nyilvánította.
Ebből az alkalomból Európa és a világ más országaiban számos helyen tartanak rendezvényeket, hitet téve a romák és nem romák közötti egyenjogúság, az emberiesség, a kulturális sokszínűség értékei mellett.
Magyarországon 2003 óta ezen a napon tartják a roma közösségek napját. "Hazánkban a 2001. évi népszámláláskor közel 200 ezer ember vallotta magát roma nemzetiségűnek. Mérvadó szakértők és roma szervezetek becslései alapján viszont 450-650 ezer roma él Magyarországon. A társadalmi különbségek kialakulásának enyhítése érdekében egyik legfontosabb teendőnk a prevenció" - írta április 7-én keltezett levelében Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, hozzátéve, hogy a legkézenfekvőbb beavatkozási pont a munkaerőpiacra való belépés esélyegyenlőségének erősítése alternatív szakképzési formák bevezetésével.
A nemzetközi romanap, a roma kultúra napja alkalmából Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára Simon Gáborral, a szociális tárca államtitkárával gyermekrajz-kiállítást nyit meg a Duna Palotában, az Országos Cigány Önkormányzat fővárosi Dohány utcai székházában pedig foglalkozatási konferencián emlékezik meg a romanapról.
Mohácsi Viktória EP-képviselő (SZDSZ) Brüsszelben a Magyar Intézetben és egy múzeumban rendez romanapot, ahová Magyarországról 73 roma közéleti szereplőt, civil szervezet képviselőjét, roma művészeket, közéleti aktivistákat hívott meg.
