Az aranyban gazdag temetőt múlt szombaton fedezték fel a régészek, amikor a közeli falu, a Szófiától nagyjából 290 kilométerre keletre található Zlatinica ásatásán dolgoztak. "A legékesebb leletek egy arany gyűrű és egy arany korona, egy gyönyörűen megformált ezüst bikafej, szarv alakú ivóedények és több ezüst és arany páncél és lószerszámok" - mondta el az ásatást vezető régész, Bozsidar Dimitrov professzor az Associated Pressnek.
"A leletek kiemelkedően gazdag temetésre utalnak, valószinűleg egy trák király sírja lehetett" - mondta Dimitrov. "Bár nem a trák hagyományok szerint temették el, a vele eltemetett tárgyak, műalkotások mind a trák művészet nyomait hordozzák". Korábban, más sírhalmokban találtak már hasonló leleteket, de Zlatinica mellett több ilyen sírhalom tartalmaz gazdag leleteket. Bozsidar Dimitrov régész szerint ez azért lehetett, mert a király hirtelen halt meg, s nem volt idő a sír megépítésére.
A trákok ugyanis általában még az uralkodó életében többszintű sírt alakítottak ki, amelyet aztán a temetés után földdel borítottak be. A hasonlóan egységes sírok nagy részét később könnyen ki is rabolták. Ez a sír talán épp azért maradt érintetlen, mert nem volt egységes és nem volt feltűnő a sírrablók számára.
A bolgár professzorok szerint a most felfedezett sír valószínűleg a Xenophón által is említett trák kormányzó, Szevt (Sevt-Seutus) testét rejtheti, aki egy nagybátyjától örökölt területen királlyá kiáltotta ki magát, és arra használta a görög kereskedőket és katonákat, hogy befolyást szerezzen és gyakoroljon a helyi trák törzsek felett. Szevt azonban nem az egyetlen lehetséges jelölt: Bozsidar Dimitrov szerint ekkoriban 23 királyság volt Bulgária területén, így az uralkodó biztos azonosítása még további kutatásokat igényel.
A király holttestét egy hatalmas fával bélelt árokba tették két lova és egy kutya kíséretében. Az uralkodó nemesi származásának egyértelmű jele lehet a mellette talált aranykoszorú, amelyet a korban a későbbi koronák megfelelőjeként használtak. A sírmellékletek között talált páncélok a görög mitológia jeleneteit ábrázolják, míg a csontváz ujján talált gyűrűn egy lovon ülő trák uralkodó látható, akit egy görög istennő koronáz meg. A gyűrű a nem teljesen tisztázott eredetű trák-görög vallási hagyományok és együttélés ékes példája.
"A sírban talált görög cserépedények segítettek a temetés biztos datálásában, mely valószínűleg i.e. 370-36 körül lehetett" - mondta Dimitrov. A csontokat jelenleg is vizsgálják, majd ezután fognak hozzá kiásásukhoz, amit azok Szófiába szállítása és laboratóriumi vizsgálata követ. "Az ásatások tovább folytatódnak, és nagyjából 10 percenként kerülnek elő új leletek" - mondta Dimitrov.
A trákok a mai Bulgária, Görögország, Románia, Macedónia és Törökország területén éltek i.e. 4000 és az i.sz. 8. század között, majd a területre megérkező szlávok asszimilálták őket.
Bulgáriában több ezer trák sírdomb található, és a régészeti leletek azt sugallják, hogy a trákok az i.e. 5 században erős királyságot építettek ki. Ekkor az egyik fővárosuk Seutopolis (Szevt-város) városa lehetett, melynek romjai most a Kazanlaki víztározó mélyén fekszenek. A számos régészeti felfedezés ellenére azonban mindmáig keveset tudunk a trák királyokról, ugyanis írásos emléket még nem találtak a régészek. Dimitrov szerint ez azért lehetséges, mert a trákoknak nem volt ABC-jük, és visszautasították a görög betűk használatát. A terület első írásos emlékei a később kialakuló bolgár kánságokból származnak.
2003-ban két nagy régészeti expedíció is indult Kazanlakba, a térség királysírjainak kutatására, amit a régészek az egyiptomi Királyok Völgye mintájára a Trák Királyok Völgyének neveztek el. A királysírokban 2400 éves aranymaszkot találtak, több arany tárggyal együtt.
