?Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi mind Erkel Ferenc, mind Kölcsey Ferenc eredeti kéziratát ? utóbbit Gyula városának, Erkel Ferenc szülővárosának adta kölcsön a könyvtár. Ezt pótlandó azonban készültünk egy díszalbummal, amely olyannyira friss, hogy még a szerzők sem láthatták. Az alkotók négy nagy tanulmányban összegzik a himnuszok történetét az európai történettől haladva egészen Kölcsey remekéig és Erkel Ferenc nyertes pályaművéig. A kötetet egy CD-melléklet is kiegészíti, amely kereskedelmi forgalomban is kapható lesz? ? kezdte meg beszédét Boka László, majd részletesen ismertette a frissen megjelent A magyar Himnusz képes albuma című művet, végül kitért a jövőévi programokra. Elmondta, hogy a 2017-es év több szempontból is kiemelkedő, hiszen nemcsak Arany János-bicentenárium van, de idén ünnepeljük a reformáció 500. évfordulóját is, illetve a Szent László-emlékév és Tompa Mihály bicentenáriuma is erre az évre esik. Az Arany János-emlékév kapcsán kiemelte: ?egy programsorozatot készítettünk elő a 2017-es évre, amelynek egyik alappillére lesz az április 27-ei nagy kiállítás, hiszen a könyvtár olyan hatalmas ereklyéket őriz Arany Jánostól, mint a Toldi-trilógia vagy a Vörös Rébék és a Családi kör kézirata. Emellett az OSZK kétszáz kortárs autográf kéziratot is bekért, melyek főként Arany Jánost megidéző, rá reflektáló vagy rá emlékező kéziratok. Az évfordulós kiállítás novemberben zárul, akkor, amikor az Országos Széchényi Könyvtár 215. születésnapját ünnepeli.?
Sudár Annamária, az Arany János-emlékév egyik szervezője beszélt a megrendezendő ?Te aranyok Aranya? című szavalóversenyről, amelyen magyarországi és határon túli felső tagozatos és középiskolás diákok indulhatnak. A három fordulós rendezvényen egy kötelezően és egy szabadon választott Arany János-verssel kell készülniük a diákoknak.
Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, a Kézirattár munkatársa beszélt Arany János Toldi-trilógiájáról , melyet az Arany János-emlékév és a magyar kultúra napja alkalmából bárki megtekinthetett. Elmondta, hogy az Arany János-emlékév első állomásának tekinthető a január 20-ai sajtótájékoztató, ahol megtekinthetők Arany János Toldi című alkotásának eredeti változatai. A részletekről a Kultúra.hu-nak mesélt a Rózsafalvi Zsuzsanna.
Mit érdemes tudni a Toldi-trilógia e különleges változatáról?
A Toldi-trilógia a Toldi, a Toldi estéje és a Toldi szerelme művekből áll össze. Érdekessége a szövegnek, hogy Arany János barátai tanácsára átdolgozta a Toldi estéjét, 1857-ben egy második változatot is készített és ez is látható ebben a szövegegyüttesben. A másik kötet, amely a vitrinben megtekinthető volt, a Toldi szerelme, ezt 1849 és 1879 között írta Arany. Ez egy tisztázat, amelynek többször nekifutott, több autográf is létezett belőle, azonban ezek megsemmisültek. Van ennek a műnek egy második változata is, amelyet az Akadémia kézirattára őriz, de az tisztázatlan példány. Nagyon érdekes a kézirat története is, mert nemcsak Arany János keze nyomát őrzi, hanem Petőfi Sándorét is.
A kiállított Toldi-trilógiára, illetve az említett kéziratokra hogyan tett szert a könyvtár?
A Toldi-trilógiát, illetve a Buda halálának kéziratait 1899-ben kaptuk meg Arany János fiától, Arany Lászlótól, aki szintén költő volt. Az ő végakarata az volt, hogy Szalai Gizella, a felesége adja át az iratokat a Magyar Nemzeti Múzeumnak, illetve a múzeum részeként működő Országos Széchényi Könyvtárnak, és mint látható is, a vitrinben a kiállított kéziratok mellett ott van az ajándékozást regisztráló irat is, amely szintén a mi irattárunkból való. Ezek is mind megtekinthetők lesznek áprilisban. A többi kéziratra vásárlás vagy ajándékozás útján tett szert a könyvtár, de van, aki letétként tesz le hozzánk kéziratot.
Az Arany János-emlékév csúcspontja az április 27-én nyíló Arany János-kiállítás lesz, melyre már utalt is. Mely műveket, kéziratokat láthatják majd az érdeklődők?
Megtekinthető lesz a Toldi-trilógia négy szövegkorpusza, a Toldi, a Toldi szerelme és a Toldi estéje két szövegvariánsa. A balladák közül a Tetemre hívás, a Hídavatás mindenképpen, de kiállítjuk a különböző érmeket is, például Borsos Miklós Arany Jánosról készült érméjét is, amelyeket a Szépművészeti Múzeumtól kaptunk. Emellett a Buda halála kéziratát is kiállítjuk, illetve a Petőfi?Arany-levelezést is a Petőfi-ereklyetárunkból. Látható lesz még Arany János gyászjelentése, amelyet szintén mi őrzünk, és megpróbáljuk megmutatni Arany János vízjeles papírjait is, illetve azt a fajta viaszpecsétet ? ez többféle ?, amelyet használt. Kései utódok Aranyra vonatkozó reflexióit is megjelenítjük, verseket, parafrázisokat, átiratokat és az Arannyal foglalkozó tudósok kéziratait, illetve a műveiből tervezünk egy válogatást.
Kiemelnek esetleg fontosabb momentumokat?
Arany János egész életét kívánja bemutatni a kiállítás, a címe pedig ?Más csak levelenként kapja a borostyánt??, mely az Arany Jánoshoz című Petőfi-vers sora. Mindezek mellett még Zichy-grafikákat is igyekszünk bemutatni, amelyeket szintén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönöz számunkra. Mindenképpen kiemeljük a Petőfi?Arany-barátságot, arra a kézirategyüttesre, a kései balladák korszakára, valamint a halála előtti évek munkásságának lírájára is nagyobb hangsúlyt fektetünk. De van kéziratunk a geszti korszakból is, amikor Tisza Domonkos tanítja: az ő névnapjára írt egy Domonkos nevű kéziratot, amelyet szintén mi őrzünk, illetve nagykőrösi szövegeink is vannak, ezeket is láthatja a közönség.
Írta és a fotókat készítette: Fischer Viktória
