Arany János szövegei számos irodalmi művet megihlettek. Alkotásai ötven dalt, hat operát, négy egyéb zenés színházi alkotást, hét szimfonikus költeményt és nyolc oratorikus művet ihlettek meg.
Számos zeneszerző merített a balladairodalomból, például Farkas Ödön, Rékai Nándor és Szokolay Sándor. ?Farkas a Tetemrehívás történetét háromszereplős féltékenységi drámává alakította át, ám balladaoperájának stílusa nem tudta a feszültségeket kifejezni. Ugyanezt a balladát választotta témájául Szokolay Sándor is, aki 1962-ben izzó hangulatú balettet komponált. A táncdráma a visszaemlékezések szerint drámaiságával a Vérnászt előlegezte meg. A sikeres pécsi bemutató után azonban eltűnt a mű partitúrája. Rékai A nagyidai cigányok (1906) című szatirikus operáját két változatban is bemutatta, de közönségsikert csak a György barát (1910) című történeti operájával vívott ki. Amíg a korabeli közönség a György barát kritikus hangvételét elfogadta a tragikus történet felhangjaként, addig A nagyidai cigányok szatíráját nem. A közönséget főként Rékai egyenetlen stílusa zavarta? ? mondta az irodalomtörténész.
A Toldi szerelméből Mihalovich Ödön írt zenedrámát. A szövegkönyvet Csíky Gergely írta, amelyet később Ábrányi Emil dolgozott át a zeneszerzővel együttműködve.
?Az opera első változatát Gustav Mahler budapesti Wagner-vezénylései inspirálták, viszont a Toldi stiláris, szimfonikus-operai hazai előzménye a Szent Erzsébet legendája és az István király lehetett? ? hangsúlyozta Windhager Ákos.
A nagyszabású, három felvonásos zenedrámában Toldi és Piroska tragikus szerelme bontakozik ki, amelynek bűnnel terhelt súlya Piroskát halálba rántja, Toldit pedig kirekeszti a társadalomból.
A tragikus végkifejletről a kutató így nyilatkozott: ?A boldogság már az Arany-eposzban sem adatik meg egyikük számára sem, ám Mihalovich még az Arany-szövegnél is tragikusabb véget festett meg partitúrájában. A tragikus témák zeneköltője örömmel és szenvedéllyel nyúlt e szövegkönyvhöz, és életműve csúcsát hozta létre. A hatalmas zenekar hol lírai pasztell hangulatot kelt, máskor periódusokon átívelő orgonaponttal fokozza a feszültséget, vagy éppen motívumok sorát görgeti drámai tempóban. A motivikus és a melodikus dallamképzés szempontjából a hazai romantikus operairodalom kiemelkedő példája az opera második felvonásbeli szerelmi kettőse.?
Az előadásban elhangzott, hogy az egyetlen kivétel Arany zenei recepcióját sújtó feledés alól Karl Jenkins A walesi bárdok című kantátája, amelyet az elmúlt három évben több ízben is játszottak.
Összevetve Arany zenei portréját Vörösmartyéval, Petőfiével és József Attiláéval, szintén lappangó tartalmakra találhatunk. A kérdés az, hogy napjaink színes és virágzó hangversenykultúrájában mikor és miként tudnak megjelenni az eddigi Arany-újraírások, valamint az újak ? zárta előadását Windhager Ákos.
Felhasznált forrás: Windhager Ákos: Arany János szövegei nagyzenekari köntösben (esszé)
Kultúra.hu
