A csúcstechnológiás szoftver korábban már bizonyított, hiszen a ma már meglehetősen rosszul csengő "terrorizmus elleni háború" során használták a terroristagyanús elemek kiszűrésére. A helyzet most merőben új, a projekt célja az, hogy a festészet régóta megoldásra váró nagy rejtélyeit megfejtse és a művészetkedvelő nagyközönség elé tárja az eredményeket.
? Szinte minden olyan portré, amelyet a 19. század előtt festettek, olyan személyt ábrázol, aki valami miatt fontos volt. Ha egy család nehéz idők elé nézett, sok festményüktől megszabadultak, a műalkotások alanyainak kilétére pedig ködfátyol borult. A kérdés az: helyre tudjuk-e "állítani" ezeket az identitásokat ? fejtette ki a projekt koordinátora, Conrad Rudolph neves művészettörténész.
A FACES (Faces, Art, and Computerized Evaluation Systems) elnevezésű projektnek több kihívással is szembe kell néznie: a szoftver ugyanis különböző arckifejezéseket, más-más korú, arcszőrzetű, testtartású és megvilágított embereket vizsgál. A két- és háromdimenziós arcok felismerését nehezíti, hogy a portréfestmények a művész egyéni vizuális interpretációi, nem pedig valósághűek.
Kezdetben háromdimenziós alkotásokat fognak összehasonlítani, például a 15. században élt Lorenzo de Medici és Battista Sforza halotti maszkjait szobraikkal, s ha ez beválik, akkor háromdimenziós ábrázolásokat vetnek össze kétdimenziósokkal, végül olyan portrékat vizsgálnak meg, amelyek azonosítását eddig még senki nem végezte el. Ha a projekt sikerrel jár, akkor a szoftvert a tervek szerint felhasználják az építészetben, illetve a kurátori és konzerválási munka részeként is.
