Az elérendő cél az volt, hogy ezeknek a korábban csupán a kutatók számára raktárban megtekinthető műveknek, amelyek közül legfeljebb néhány szerepelt egy-egy időszaki kiállításon, sok kerüljön a restaurálására, művészettörténeti feldolgozására, kiadványban való publikálására és kiállítására.
Ez a 19. századi festészetünket bemutató anyag még soha nem volt így együtt látható egyetlen tárlaton sem, mert a Modern Magyar Képtár állandó kiállítása a nagybányai festészettel indul, s ez a festőiskola jelenti azt a képzőművészeti modernséget, amely éppen a 19. századi akadémiai művészet ábrázolási módjától, művészi világnézetétől és gesztusaitól szakadt el, így ezek a képek mintegy a magyar modernitás előtörténetét ábrázolják.
Az Arczok és láthatárok, a nyelvújítás korszakát archaizáló cím a kiállított anyag gerincét képező két legfőbb műfajra, a portréra és a tájképre utal, amelyek a magyar történelmi személyiségek és a topográfiailag valósághű magyar tájak ábrázolásával teremtenek nemzeti festészetet. Az eddig csak ritkán látott képek alkotói között van Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan.
A kiállítás kuriózuma még, hogy egy külön teremben a pécsi 19. századot is bemutatja, pécsi városképekkel - így látható Johann Varoni nagyméretű látképe is, mely nemrég került elő egy osztrák magángyűjteményből - pécsi polgárok arcképeivel, valamint pécsi művészek, Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály eddig a közönség számára ismeretlen alkotásaival.
Forrás és fotók: Janus Pannonius Múzeum
