Barabás Miklós
Emlékéremmel és alkalmi bélyeggel ünneplik Brunszvik Terézt
Az első hazai óvodák alapítója, Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emlékérmét, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyeget bocsátott ki.
Február 10-én történt
1853-ban ezen a napon kezdődött meg a budai Váralagút építése. A munkálatok során hét és fél hónap alatt fúrták át a budai Várhegyet. A hegyet alkotó kemény kőzet felrobbantásához 800 mázsa lőport használtak fel, de az építőknek a Várhegy üregeiből megállíthatatlanul csordogáló vízzel szembeni védekezés is nagy kihívást jelentett. Az elkészült Váralagutat 1857. április 30-án adtak át a forgalomnak.
A biedermeier korszak mindennapjait mutatja be a Nemzeti Galéria új kiállítása
Több mint háromszáz műtárgyat – köztük magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat és viseleteket – felsorakoztatva tárja a közönség elé a 19. század első évtizedeinek mindennapjait a Magyar Nemzeti Galéria Biedermeier mindennapok – Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815–1867) című időszaki kiállítása.
Megfér egymással a bugyogós gróf és a büszke polgár
Biedermeier mindennapok címmel mutat be új időszaki kiállítást október végétől a Magyar Nemzeti Galéria. A több mint 300 műtárgyat – főként magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat – felsorakoztató tárlat összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek kultúráját.
Biedermeier? Nem is unalmas!
A Szépművészeti Múzeum legújabb kamaratárlatával igyekszik megtörni a biedermeier stílus kissé negatív megítélését.
Capturing the human faces in Hungarian portrait photography
Discover the evolution of 19th-century Hungarian portrait photography, blending traditional artistry with emerging techniques to capture the faces of society.
Tengerpart, kávé, dolce vita
A Virág Judit Galériában megnyílt Róma–Budapest tárlaton a nagyközönség számára soha vagy nagyon ritkán látható alkotásokon keresztül mutatják be, hogy Itália miként hatott a magyar képzőművészekre, többek között Csontváry Kosztka Tivadarra, Gulácsy Lajosra, Patkó Károlyra és Vaszary Jánosra.
125 művel tiszteleg Barabás Miklós előtt a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása
A 19. századi magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakjának életművét idézi meg Barabás Miklós – A rajz mestere címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.
Renoir, Csontváry és Gulácsy a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria idei programjában
Az elmúlt esztendő a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt. Az intézmény idén átfogó Csontváry- és Renoir-tárlatokkal, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) pedig többek között egy Gulácsy-életmű-kiállítással várja a látogatókat.
Megkoszorúzták a 125 éve elhunyt Barabás Miklós festőművész sírját
Halálának 125. évfordulója alkalmából pénteken megkoszorúzták Barabás Miklós festőművész síremlékét a Fiumei úti sírkertben.
Ez történt március 17-én
Fellapoztuk a virtuálisan most hozzáférhető régi lapokat, hogy megnézzük, mi történt anno ezen a napon.
Arczok és láthatárok
A pécsi Janus Pannonius Múzeum az elmúlt év májusában nyitotta meg Arczok és láthatárok című tárlatát, eredetileg csak késő őszig tervezett nyitva tartással. A téma és a bemutatott anyag jelentőségére, valamint a nagy érdeklődésre tekintettel másodszor is elhalasztotta a zárást, így az érdeklődők 2019. május 26-ig látogathatják meg a különleges kiállítást.
Pécsett várnak a 19. század festői!
Meghosszabbították a Janus Pannonius Múzeumban megrendezett Arczok és láthatárok című tárlat látogatási időtartamát. A kiállítás így a téma és a tárlat jelentőségére, valamint a kiemelt érdeklődésre való tekintettel 2019. február 3-ig fogadja a látogatókat többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan remekműveivel.
Megnyílt a tárlat
Megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) újrarendezett 19. századi állandó kiállítása, amely csaknem 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat vonultat fel új válogatásban. A 19. század a magyar képzőművészet legismertebb korszaka, melynek főműveit minden magyar jól ismeri – mondta a tárlat november 9-ei sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója.
Az arcképfestés mestere
Szobafestőktől, színházi díszletfestőktől tanult először, mégis már tizenhét éves korára arcképmegrendeléseket kapott. Szülei szegények voltak, ezért sokat nélkülözött, de a rajzolás mindig kiutat jelentett a hétköznapokból. Kezdetben tanulótársait, majd Katona Zsigmond és báró Kemény Simon arcképét is felvázolta. Ő volt Barabás Miklós festő, aki éppen 118 éve halt meg.