A 18. századból származó óriás Teniers-falikárpittal gazdagodott a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteménye; a Miniszterelnökség egy bécsi árverésen vásárolta meg a műtárgyat.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a március 22-ei bemutatón elmondta: a flamand Teniers-családhoz köthető falikárpitot a bécsi Dorotheum árverésén 20 ezer euróért (hatmillió forint) vásárolta meg a Miniszterelnökség. A keszthelyi kastély északi szárnyában, a bálteremben helyezték el a háromszor öt és fél méteres kárpitot, amely pontosan arra a helyre került, ahol a korabeli fotók szerint egy hasonló Teniers-kárpit függött.

 

DSC09734
Fotó: Papp Eszter

Nem zárják ki azt sem, hogy a 18. században a franciaországi Lille-ben készült falikárpit egykor szintén a kastély berendezéséhez tartozhatott, a korabeli fotók és újságcikkek arról tanúskodnak, hogy valaha több ilyen műtárgy is volt az épületegyüttesben – ismertette Latorcai Csaba.

A tavaly ősszel megvásárolt kárpit nemcsak a kastélyt vagy Keszthely városát gyarapítja, de az összmagyar kultúrát is, bizonyítva, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít Magyarország kultúrkincsének megőrzésére és gyarapítására.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy – élve az állam elővásárlási jogával – az utóbbi években több műtárggyal is gyarapodott a kastélymúzeum. Egy budapesti árverésen 2013-ban jutottak hozzá egy főúri ülőgarnitúrához, 2015-ben a kastély egykori úrnőjét -Festetics Tasziló feleségét -, Mary Victoria Hamiltont ábrázoló porcelánszobrot vásároltak vissza, továbbá egy 19. század elején készült ezüstpohárkészletet, amely nagy valószínűséggel szintén a második világháború utáni időszakban tűnhetett el.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastély- és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kitért arra, hogy Keszthelyen folytatódik a főépület korszerűsítése, új interaktív kiállítást hoznak létre, a Vadászati Múzeumban két új diorámát állítanak ki és fejlesztik a modellvasút-kiállítást is. Különleges beruházás az egykori Schweizerei vagy fejőház rekonstrukciója az 1889-es eredeti tervek felhasználásával.

 

9dcc2c70
Fotó: helikonkastely.hu

Az építészettörténeti és gazdasági szempontból is egyedülálló létesítmény egy angolkertbe illeszkedő idilli majorság volt, amelyben istállót, tejgazdaságot, sajtműhelyt, ?élménypadlást?, illetve rendezvényteret is kialakítanak új kiállítóhelyként. A tervek szerint három év múlva készül el az új attrakció – jelezte Virág Zsolt.

Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője a bemutatón azt mondta: a kormány komoly szándéka, hogy nemzetközileg is egyre elismertebb legyen a keszthelyi Festetics-kastély, ezért is segíti folyamatos műtárgyvásárlásokkal a gyűjtemény gyarapítását.

Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója elmondta, hogy csak a kastélyépületre 5,5 milliárd, a fenékpusztai majorság fejlesztésére pedig még mintegy 1,5 milliárd forint jut. Az évente több mint 200 ezer látogatót fogadó keszthelyi múzeum az ország leglátogatottabb kastélya, s az a törekvésük, hogy ne csak egynapos, hanem több napra szóló programot is biztosítsanak az ide érkezőknek.

Gyulán Barabás Miklós festményei

Visszakerült több, egykor a család birtokában lévő festmény és litográfia a gyulai Almásy-kastélyba, az ebből nyílt tárlatot Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg április 25-én. Latorcai Csaba felelevenítette: 2017 decemberében kereste meg gróf Almásy Dénes legidősebb unokája, Pongrácz István és kérte arra, hogy engedélyezze az időközben a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum leltárába került, egykor a kétegyházi Almásy-kastélyban lévő öt olajfestmény és három litográfia áthelyezését a gyulai kastélyba.

kastelygyula
Fotó: gyulaikastely.hu

Elmondta: a kormány egy rendelettel is támogatja azt, hogy a második világháború és az azt követő diktatórikus rendszer alatt kisajátított magánvagyonok állami-önkormányzati tulajdonból visszakerüljenek a leszármazottakhoz. Mostanáig mintegy 9500 vagyontárgyat igényeltek vissza az örökösök, amelyből csaknem 7500 esetében állapították meg, hogy nem az állam tulajdonát képezik. Latorcai Csaba kiemelte, hogy a kulturális örökség megőrzését és bemutatását alaptörvényben rögzített feladatnak tekintik, amely a nemzeti identitás erősítését szolgálja. A kastélyba került alkotásról szólva közölte, azok “közös történelmünk, magyarságunk egy jelentős darabját jelenítik meg”.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, hogy a két éve felújított kastélyban egyetlen eredeti berendezés sem maradt meg. A kiállítóhely nem sokkal megnyitása után “közösségi emléktérré” vált, egyre többen kezdték magukénak érezni és számos értékes műtárgyat ajánlottak fel. Így kerültek egy 1873-as zongora, egy ezüst halkés és Ferenc József portréja mellett étkészletek, kancsók, könyvek és litográfiák a kastélyba.

Pongrácz István felajánlása a legértékesebb mind közül – emelte ki a városvezető. A kastélyba került öt olajfestmény közül kettő a neves festőművész, Barabás Miklós portréja, az egyik idősebb Almásy Kálmán grófot, a másik Almásy Ignácnét ábrázolja, a képek 1872-ben és 1874-ben készültek. Két festmény 19. századi ismeretlen szerző műve, gróf Festeticsné, valamint Almásy Dénes portréja; egy pedig egy 17. századi művész alkotása, melynek címe: Kutya és macskák harca. A litográfiák a 19. században készültek, tájképeket és egy lovascsatát ábrázolnak.

Az alkotások 1949. december 14-én kerültek a békéscsabai múzeum – a jelenlegi Munkácsy Múzeum – gyűjteményébe, mint a nemzet szempontjából fontos magángyűjtemények.

Forrás: MTI