?Az az igazság, hogy nagyon korán, tízévesen kezdtem a szakmát, mert az édesanyám is tűzzománcolással foglalkozik? ? mondta el Marcelo Bessi, aki a Kecskeméti Művésztelepen tartott képzést a vállalkozószelleműeknek. A március 9. és 12. között tartott négynapos továbbképzés során különböző technikákat sajátíthattak el a résztvevők, Marcelo ugyanis éveken keresztül kísérletezett a tűzzománcolással, és tapasztalta meg, miként keletkeznek különböző színek a fehérből.
A Kecskeméti Művésztelep első önálló zománcszemináriuma a magyarországi zománcművészek tudásbázisát kísérli meg létrehozni, ami méltó a magyar zománcművészeti hagyományokhoz, amelyhez kiválóak a hely adottságai. Itt patinás környezetben fellelhető a zománcozáshoz szükséges, ám jelenleg minimális technikai felszereltség, a kollektív műhely és a szálláshelyek, illetve a pihenésre alkalmas szép környezet.
?Szükség is van a hasonló kezdeményezésekre, hiszen az 1945 utáni időszakban mellőzték ezt a nemes művészeti technikát. Marcelo Bessi argentin zománcművész az első, aki képviseli a tűzzománc technika ilyen jellegű kezdeményezését a Kecskeméti Alkotóházban? ? mondta el Király Krisztina, a Kecskeméti Alkotóház vezetője.
?Magyarországon, de főként Oroszországban nagy hagyományai vannak a tűzzománc technológiának, én magam pedig speciális technikákkal, effektekkel dolgozom, amelyek során a fehérből különböző hőmérsékleten más-más színeket kreálok? ? mesélte Marcelo Bessi, miként gondolta ő tovább modern módon a tűzzománcozást. Hosszú éveken keresztül dolgozott ugyanis azon, hogy megtapasztalja, a különböző anyagok miként reagálnak az eltérő hőmérsékletekre.
Hazánkból Milánóba, majd Pamplónába megy, ahol főiskolásoknak mesél majd a technikáról, hozzánk pedig Madridból érkezett. Megtetszett neki az országban az a mély tradíció, amely a tűzzománcozást jellemzi. Nem így van ez Spanyolországban vagy Argentínában, ezért leginkább turistáknak adja el portékáit az otthon egyetemi tanárként dolgozó művész.
Ugyan a hazai tűzzománcozás még korábbra nyúlik vissza, egyik igazán gyönyörű példánya a Szent Korona. A tűzzománc az államalapítás után is jelen volt a kultúránkban: az épülő templomok kegytárgyain, majd Mátyás király udvarában a reneszánszát élte a zománcművesség. A híres erdélyi zománc és a felvidéki ötvösség zománcos műalkotásai a párizsi világkiállításra is eljutottak. Az ott elért sikerek a magyar ötvös- és zománcművészetet és a szecessziós zománcot dicsérik, nagydíjjal tértek ugyanis haza. Sikerüket mutatja, hogy a magyar zománcművészek tanították azokat, akik létrehozták a világhírű angol szecessziós zománcművészetet.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
