Jánosi Zoltán irodalomtörténész a díjazottat méltatva emlékeztetett arra, hogy a művészetek és a tudomány különböző ágai olykor egyetlen személyben találkoznak. Ilyen Árkossy István is, aki „ecsetjével ráfestette, ceruzájával rárajzolta, betűivel pedig ráírta a maga kódjait és jelzéseit a kor folyton ledönteni akart falaira, egyszerre a trianoni határokon kívül rekesztett magyarként és 1956 szellemi követőjeként” – jellemezte a kolozsvári születésű művészt.

Az Arany János-díjjal járó kisplasztikát, Konthur Bertalan alkotását Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke adta át Árkossy Istvánnak.

Az ünnepségen Lovászy László miniszteri biztos arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom a nemzetet, a magyarságot összekovácsoló sorsközösség, egy új szövetség lett. Kiemelte: a hatvanöt évvel ezelőtt kitört forradalom azt bizonyította, hogy ha valaki nem választhatja meg a sorsát, legalább megváltoztathatja, ha van benne kellő elszánás.

Gérecz Attila, 1956 egyik legfontosabb mártírja már a forradalom előtt megszenvedte azt a sorsot, amely nem az övé volt – fogalmazott. „Sorsunkat mi magunk alakíthatjuk, de ne feledjük: azt bármikor mások is megírhatják helyettünk” – figyelmeztetett.

Az ünnepségen koszorút helyeztek el az írószövetség székházának falán található 1956-os emléktábla és Gérecz Attila-emléktáblánál a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar P.E.N. Club, a Nemzeti Kulturális Alap, a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Magyar Írók Egyesülete, az Írók Szakszervezete, a Fiatal Írók Szövetsége és a Magyar Írószövetség képviselői.

A nyitóképen Árkossy István. Fotó: Árkossy Zsolt