Árnyképrajzolótól a Vak majomig: irodalmi csemegék a Müpában

Irodalom

Az irodalomnak számtalan arca van, és rengeteg formában képes hatni ránk. A Müpa éppen erre világít rá népszerű Literárium és Vers-estek című sorozataival: ilyenkor az irodalom lelép a könyvek lapjairól és élő, mozgalmas eseménnyé válik – egyedi ötletekkel, időnként szokatlan megközelítéssel.

Októberben két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe: Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője, aki tragikusan korán hagyott itt bennünket, és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki első regényével máris Margó-díjat nyert.

Most, hogy egyre hamarabb sötétedik, az idő pedig egyre csípősebb, különösen jólesik egy jó könyvvel bekucorodni a takaró alá. Ha azonban mégis kimozdulnánk, és egy-egy tartalmas programmal tennénk színesebbé az őszt, érdemes a Müpa irodalmi sorozatai közül válogatnunk. A nagy sikerű Vers-estek legközelebbi állomásán, október 6-án egy olyan, nemzedéke egyik legnagyobb költőjeként számontartott szerző műveiben merülhetünk el, aki tragikusan korán, mindössze 50 évesen hunyt el.

Borbély Szilárd két nappal a halála előtt, 2014 februárjában éppen a Müpa Literárium sorozatában lépett utoljára a közönség elé. Így egyszerre fájó és magától értetődő, hogy szövegei a magyar líra egy-egy korszakos, megkerülhetetlen, mára lezárult életművének emléket állító Vers-estek sorozatban térnek vissza ugyanarra a színpadra.

„Életműve kényszerű töredékességében is nagyívű, mind nyelvi, mind műfaji értelemben kivételesen gazdag. A kor meghatározó stílus- és formaeszményeinek ellenállva teremtette meg saját líranyelvét, amely folyamatosan megújult” – írja róla Tóth Czifra Júlia, a Borbély-műsor összeállítója. Keresztury Tibor, a Literárium- és Vers-estek szerkesztője így fogalmazott a költészetével kapcsolatban: „Azokhoz a fájdalmakhoz rendel formát, s keres szavakat, melyeket – mikor már megosztani bárkivel is reménytelen – jobb híján az éjszakába suttogunk bele. (…) Ez a líra azt tudja, amit csak a legnagyobbaké: egyszerre működik a józan ész, a hideg fej és a megrendülés”. A Kertész Imre, Pilinszky János és Kafka nyomdokaiban lépkedő szerző világát, aki prózában is maradandót alkotott (Árnyképrajzoló, Nincstelenek) Mácsai Pál rendezésében és szereplésével, illetve Gálffi László, Szandtner Anna, Márkos Albert (cselló) és Pozsár Máté (zongora) közreműködésével idézi meg az előadás.

A Literárium-estek egyik nem titkolt célja, hogy kevésbé ismert írók, költők, kötetek felfedezésére sarkalljon. Október 26-án egy kivételes fiatal tehetség, a Literárium-estek egyik legfiatalabb meghívottja lesz a főszereplő: az 1992-ben született Fehér Boldizsár első regényével, a Vak majommal rögtön Margó-díjat nyert. Kifordított fejlődésregényében a főszereplő megkap mindent, mégis összeomlik az élete. Érdekes módon azonban éppen ez mozdítja ki céltalan állapotából. Sokáig azt vallja, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit, saját felelősségére pedig csak az ébreszti rá, hogy belekeveredik két Nobel-díjas boldogságkutató bizarr pszichológiai kísérletébe. Forgách Kinga így ír a könyvről: „A Vak majom fejlődéstörténet, de közel áll a Sartre- és Camus-féle egzisztencialista regényekhez is, ám Fehér sokkal több humorral közelíti meg a »ki vagyok én?« és a »mi az élet értelme?« típusú kérdéseket”. Sorait olvasva Salinger, Hemingway és Kundera neve is felsejlik – sőt van, aki Vonnegutot és Rejtő Jenőt emlegeti –, ám biztosak lehetünk benne, hogy összehasonlítások nélkül is értékes, önálló írói világgal van dolgunk: könnyed, őszinte és sallangoktól mentes beszélgetésre számíthatunk.

Az estét Hevér Gábor színművész és dj Arab teszi teljessé, a műsorvezető Jánossy Lajos lesz.

Kiemelt kép: Borbély Szilárd / Posztos János fotója