Az új oldalt sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön. A szerzői oldalon Koestler eddig ismeretlen történeti, irodalomtörténeti és személyes szövegei, életrajzi adatai és magyarul megjelent köteteinek teljes jegyzéke is megtalálható.
Szabó Tamás, az intézet programigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Pilinszky János és Sziveri János oldala után az intézet nyilvánossá teszi Arthur Koestler szerzői oldalát is. Mint rámutatott, az intézet által képviselt szerzők mindegyikének életét és munkásságát meghatározták a 20. század történelmének borzalmai. Kertész Imréhez hasonlóan Arthur Koestler is képes volt felfedezni azt, hogy a diktatúrák egy tőről fakadnak. A 20. század mindkét nagy ideológiája kollektív identitás alapján diszkriminált: a fasizmus faji, míg a kommunizmus osztályalapon ölt meg embereket, és több generáció sorsát keserítette meg.
A programigazgató szerint a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása volt az a pont, amikor az író elfordult a kommunista ideológiától, és ez a későbbiekben egész munkásságát meghatározta. Korábban antifasiszta nézeteiről volt ismert, az 1940–1950-es évektől radikális antikommunistaként gondolunk rá – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet Sötétség délben című művére, amely a Szovjetunió koncepciós pereiről rántja le a leplet.
Arthur Koestler sok országban tevékenykedett, nemzetközi karriert futott be, de magyar identitása haláláig fontos volt számára. Az új szerzői oldalon megtalálhatók egyebek mellett a magyarságához kötődő tevékenységei. 1956-ban Londonban téglával dobta meg a magyar nagykövetség egyik ablakát, de a Kádár-rendszer által bebörtönzött magyar írók helyzetén is próbált segíteni.
Bencsik Krisztina irodalmár az új honlapról elmondta, hogy olyan tartalmat hoztak létre, amely az irodalom iránt érdeklődők, a gimnazisták és a szakmabeliek számára egyaránt hasznos és élvezhető. Az életrajz menüpont kronológiai sorrendbe állított fotókra, levelekre, gazdagon illusztrált idézetegyüttesekre alapul. A művek menüpontban minden műről rövid ismertető olvasható, valamint művei korabeli fogadtatásának gyűjteménye is megtalálható.
A Koestler által megkapott elismeréseket a díjak menüpont gyűjti össze, a bibliográfia menüpont első részében Koestler művei, a második részben a Koestlerről szóló magyar nyelvű szakirodalom ismerhető meg. A galériában Magyarországon eddig nem publikált fotók is helyet kaptak: a családi, személyes felvételek mellett megtalálhatók az utazásai során róla készült felvételek, valamint politikusokkal, művészekkel, közéleti személyiségekkel és barátaival készült közös fotók is. A hang és film menüpont alatt az interjúk mellett Koestler műveiből, cikkeiből és memoárjából hallgathatók meg részletek. Különlegességet jelentenek Alain de Benoist francia író, filozófus visszaemlékezései.
Mórocz Gábor irodalmár szerint Arthur Koestler termékeny publicista volt. Szépíróként novellákat, regényeket, memoárokat, drámát és esszéket írt. Jelentős teljesítményt nyújtott politikai gondolkodóként, tudományos íróként és tudományszervezőként.
Az 1920-as évek második felében a cionizmus eszméi vonzották. Ausztriában a radikális cionista, Vladimir Jabotinsky szellemi vonzásába került. Az 1940-es évek második felében már azt hangsúlyozta, hogy európai polgárnak tartja magát, és hosszabb távon csak Európában tud élni. Identitását a harmincas évektől az évtized végéig a kommunista mozgalomhoz való kötődése határozta meg, majd 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum miatt teljesen elszakadt a kommunista ideológiától. Az 1940-es években már radikális antikommunista ideológusként és közíróként tevékenykedett, majd egyre inkább a szociáldemokrata, polgári-liberális orientációt képviselt, az 1970-es évektől pedig a Margaret Thatcher-féle Konzervatív Párt állt hozzá közel. Az 1955-től mérsékelte politikai szerepvállalását, és tevékenysége középpontjába a tudományos ismeretterjesztést helyezte. Később a parapszichológia felé fordult – erről tanúskodnak kései parapszichológiai munkái, valamint a The Call-Girls című szatirikus regénye. József Attilának barátja, majd fordítója is volt. Hosszan tartó barátság fűzte Háy Gyulához és Ignotus Pálhoz, a barátai között volt még mások ellett Mikes György vagy Polányi Mihály tudományfilozófus is.
Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten, a Szív utcában, 1919-től már külföldön élt. 1940-ig hosszabb időt töltött Ausztriában, Németországban, Palesztinában, a Szovjetunióban, Svájcban, valamint Franciaországban. Újságíróként elsődlegesen a német nyelvterülethez kapcsolódott, édesanyja német anyanyelvű volt. 1940-től kisebb megszakításokkal Londonban élt, műveit innentől fogva angolul írta, korai próbálkozásai még magyar nyelven születtek.
A Kertész Imre Intézet honlapja hamarosan Petri György megújult szerzői aloldalával bővül.
Fotó forrása: Kertész Imre Intézet
