Arthur Koestler
Szeptember 5-én történt
„Minden nagy találmány, minden nagy mű annak az eredménye, hogy a gondolatok és a tettek felszabadulnak a rutin zsarnoksága alól” – állította az 1905-ben ezen a napon született Arthur Koestler magyar–angol író, újságíró, a Sötétség délben című regény szerzője. A sztálinizmus elleni megrendítő vádiratot Koestler részben a saját börtönélményeire, részben a Sztálin-korszak kirakatpereire alapozta.
Harsányi János szerint az etikus magatartás mindig kifizetődőbb
Huszonöt éve, 2000. augusztus 9-én halt meg a kaliforniai Berkeley-ben Harsányi János, azaz John C. Harsanyi Nobel-díjas közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet megalkotója, aki a szovjet–amerikai leszerelési tárgyalásokat a játékelmélet alapján előkészítő kutatócsoportnak is a tagja volt.
Március 1-jén történt
1969-ben ezen a napon született Javier Bardem Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas spanyol színész, aki hazájában több mint két tucat filmet forgatott, de nemzetközi hírnevét a 2000-ben bemutatott Mielőtt leszáll az éj című filmnek köszönheti. Másik híres szerepe a Nem vénnek való vidék Antonja, amely két díjat is hozott számára.
Szeptember 5-én történt
„Mosolyogjatok egymásra, férjetekre, feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra – s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket.” Ma van Kalkuttai Szent Teréz halálának évfordulója, amely egyben a jótékonyság világnapja is.
Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala
Exkluzív interjúkkal, Magyarországon eddig még nem publikált fotókkal illusztrált, Arthur Koestlert bemutató szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala az író, újságíró, filozófus halálának 40. évfordulója alkalmából.
„A szellem garabonciása” – Arthur Koestler regényes élete
Arthur Koestler író, újságíró, a Sötétség délben szerzője műveinek nagy részét angolul és németül írta, s legtöbbjük csak megkésve jelenhetett meg magyarul, magyarságát azonban soha nem tagadta meg; barátja volt József Attila, akinek verseit is fordította, anyanyelvét élete végéig használta.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?