A Könyvtár a jezsuiták nagyszombati kollégiumából eredeztethető. A Túróc megyei Znióváraljára 1586-ban került az iskola, majd Vágsellyére költöztek. 1607-ben ismét Nagyszombatban volt a könyvtár, ahol 1761-ben új épületet kapott. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a könyvtár állami intézmény lett, s 1777-ben Budára költözött. A budai várból 1784-ben Pestre, a Barátok terén álló ferences zárda mellé szállították az akkor már hatalmasra nőtt gyűjteményt, amely más feloszlatott szerzetesrendek anyagával is bővült. A 18. század végére 22 ezerre nőtt az állomány, a gyarapodást a kötelespéldány-rendszer is segítette. A könyvtár mai palotáját Skalnitzky Antal tervezte eklektikus stílusban, ez volt az első magyarországi épület, amelyet bibliotékának építettek. Trefort Ágoston kultuszminiszter ragaszkodott az impozáns megjelenéshez, így alakult ki a Ferenciek terére néző főhomlokzat féloszlop-rendje és timpanonja, a magas attika és a II. emeleti sgrafittósor. A 200 m2-es olvasóterem üvegtetőn keresztül kap természetes fényt, falait Lotz Károly freskói díszítik. Az épületet 1876. március 26-án adták át, s száz évig zavartalanul szolgálta az oktatást. A metróépítés során, 1974-ben azonban a főfalak megrepedtek. A rekonstrukciót 1982-ben kezdték és 1999-ben fejeződött be. Mai állománya 1,5 millió könyvtári egység.
