Papp László úgy fogalmazott, az új színház felavatásával az értékteremtés és az értékőrzés mellett a jövőbe vetett hitet is kifejezik, azt, hogy hisznek a kultúra, a művészet megtartó és nemzetet összetartó erejében. Hisznek abban, hogy a színjátszás, az irodalom, a zene és a tánc olyan nemzeti és egyetemes értékeket képesek teremteni, megőrizni és közvetíteni, amelyek nélkül nem lehet minőségi életet élni, sőt egyáltalán létezni – mondta a polgármester.
Papp László szólt arról is, hogy a Csokonai Fórum ugyan fiatal, de hosszú története van, hiszen az épület megvásárlásáról Kósa Lajos akkori polgármester javaslatára döntött az általa vezetett közgyűlés, a befejezésről pedig már a jelenlegi városvezetés gondoskodott. A megvalósuláshoz széles körű összefogásra volt szükség, a városi szándék mellett elengedhetetlen volt a megyei közgyűlés, az országgyűlési képviselők és a kormány, valamint a Bihar Megyei Tanács támogatása – tette hozzá.
Kiemelte, mindennek köszönhetően az ország megmodernebb teátrumával gazdagodott a régió, amely a tervek szerint valódi regionális színházzá válik. Olyan szellemi műhellyé, amely tovább gazdagítja a határon átnyúló, már eddig is erős kulturális kapcsolatokat, lehetőséget biztosít az anyaországi mellett a határon túli magyar és más nemzetiségű társulatok bemutatkozására, valamint a modern, kortárs színjátszás értékeinek felvonultatására.
Az épületet a megnyitón Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája, Palánki Ferenc, debreceni–nyíregyházi megyéspüspök és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke áldotta meg.
A korábban Latinovits Színházként emlegetett Csokonai Fórum majdnem hatmilliárd forintból csaknem három év alatt jött létre. A színház kilencezer négyzetméteres terében három multifunkcionális, akadálymentesített színházi tér található: a 350 fős Latinovits Zoltán-terem, a 150 fős Kóti Árpád-terem, valamint egy színházi produkciók befogadására is alkalmas étterem.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
